Mérlegképes könyvelő tanfolyam számvitel szóbeli tételsor 5-6. tétel

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ TANFOLYAM SZÓBELI TÉTELEK

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 5.TÉTEL

5/a. A könyvviteli zárlat célja, a havi, a negyedéves és az éves zárlati feladatok. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos számviteli feladatok. Az üzleti év fogalma, jelentősége, a beszámoló készítés (mérlegkészítés) időpontjának megválasztása és annak hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A főkönyvi számlák megnyitása, évnyitás utáni rendező tételek.

A zárlati munkák alapvető célja a főkönyvi könyvelés adatai helyességének ellenőrzése és az adatok megfelelő rendszerezése, összesítése. Az év végi zárlat feladatai két részre bonthatók. Az első fázisban a tárgyidőszak adatait kell teljessé tenni. A második fázis a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között végbement események hatásának elszámolásából adódik, melynek hatására korrekciós tételeket kell könyvelni.

A havi zárlathoz sorolható feladatok:
- befektetett eszközök, vásárolt készletek, saját termelésű készletek állományváltozásainak elszámolása
- terv szerinti értékcsökkenés elszámolása
- az adott előlegek elszámolása
- áfával kapcsolatos elszámolások
- munkavállalókkal kapcsolatos elszámolások
- pénzeszközökkel kapcsolatos elszámolások
- különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások.

A negyedéves záráshoz sorolható feladatok:
- havi zárlati feladatok végrehajtása
- a tárgyi eszközök és készletek állománya közötti esetleges átsorolások elszámolása
- a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása, ha a gazdálkodó negyedévenkénti elszámolást választott
- szükség szerinti értékcsökkenés elszámolása
- a negyedév folyamán végrehajtott leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
- különböző bevallásokkal kapcsolatos elszámolások.

Éves zárlathoz sorolható feladatok:
- havi és a negyedéves zárlati feladatok végrehajtása
- fordulónapi leltározáshoz kapcsolódó elszámolások
- készletérték különbözet elszámolása
- időbeli elhatárolások elszámolása
- behajthatatlan követelések elszámolása
- eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára
- az eszköz és forrás számlák zárása.

Technikai zárás:
5-ös átvezetésre 59-re, majd 81-83-ra 59/5, 81-83/59

Eredményszámlák:
8 -9 számlákat lezárjuk a 493. adózott eredménnyel szemben
493/8
9/493

A 493. szla egyenlegét átvezetjük a 419. mérleg szerinti eredmény számlára
ha veszteség van 419/493
ha nyereség 493/419


Mérleg számlák:
1-4 számlákat átvezetjük a 492. záró mérleg számlára.
492 / eszköz vagy tartozik egyenlegű számlák
forrás és követel egyenlegű számlák / 492
A 492. számla egyenlegének meg kell egyeznie a 419. számla egyenlegével.
Nyereség 419/492
Veszteség 492/419

Január 1-i nyitás utáni rendező tételek: csak az eszköz és forrás számlákat nyitjuk.

Visszavezetések:
- nyitó befejezetlen termelés 581/23
7/23

- időbeli elhatárolások visszavezetése (kivéve halasztott bevételek és ráfordítások, mert azokat csak a felmerült költség arányában oldom fel)

- összevezetés: 362-362, 363. egyenlegét vezetem át a 362-re
463 – 464, 464. egyenlegét vezetem át a 463-ra
466-467-468 468/466 és 467/468 a 466 és 467 szűnik meg

Átvezetés: mérleg szerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba
Nyereség esetén 419/413
Veszteség esetén 413/419

A beszámolót a vállalkozásoknak az üzleti évről kell elkészíteni. Az üzleti év hossza általában egy naptári év. Ha a vállalkozás tevékenységét év közben kezdi vagy szünteti meg, akkor az üzleti év rövidebb is lehet a naptári évnél. Az üzleti év hossza azonban 12 hónapnál hosszabb semmilyen esetben nem lehet. Az üzleti év a naptári évtől eltérhet: a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, ha az a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér; a hitelintézetek, a pénzügyi vállalkozások, a biztosítóintézetek kivételével a külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalatánál, európai részvénytársaságnál.

Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a fentiek alapján általában december 31.
Letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont, amikor is a cégbíróságon a beszámolót letétbe kell helyezni. (május 31)
Mérlegkészítés időpontja: az a nap, amikor a tulajdonosok a beszámolót elfogadják. A fordulónap és a letétbehelyezés napja közötti időszakban a vállalkozó döntésétől függő nap.

A beszámoló pénzneme általánosan a magyar forint, a közölt értékadatokat ezer forintra kell kerekíteni. A devizakülföldi társaság a létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készíti el a beszámolóját. A beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni. Az éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni.






5/b. A eredményelemzés célja és módszerei. Az eredmény tervezésének, megállapításának módszerei. Az eredményt meghatározó tényezők elemzése a választott formájú eredménykimutatás alapján.

Az eredmény a mérlegben, mint a vállalkozás vagyongyarapodása vagy vagyoncsökkenése jelenik meg. Eredmény: az adott gazdasági időszak hozamainak és a hozamok érdekében felmerült ráfordításainak értéke. A megtermelt adózás előtti eredményből társasági adó és osztalékfizetési kötelezettségnek kell eleget tenni, csak a vállalkozásnál maradó eszköz jelentkezik vagyonrészként, eredménytartalékként. Az eredmény elemzésének célja, hogy megállapítsuk az eredmény alakulásának okait, összetevőit.

Az eredmény tervezését végezhetjük:

- nagyvonalú eredmény tervezési módszerekkel
A tervező munka kezdeti szakaszában, a tervező munka irányításához alkalmazzuk. A módszerek egy része a tervidőszakban elérendő minimális nyereség meghatározását tűzi ki célul, a tulajdonosi elvárásokból indul ki, azaz a vállalkozás által elérendő nyereség összegéből vezetjük le visszafelé az egyes tényezőknél elvégzendő feladatokat. A másik része az eredményre ható fő tényezők alakulását, az eredményre gyakorolt hatását méri fel és határozza meg az eredménytervet.

Az eredményre ható fő tényezők alakulásának elemzésekor elsősorban a főtevékenység eredményének vizsgálata a kiemelt feladat. Az üzemi tevékenység eredményére a következő tényezők gyakorolnak hatást:
- volumenváltozás
- összetétel változás
- árváltozás
- közvetlen önköltség változása
- közvetett költségek változása
- egyéb bevételek és ráfordítások összegeinek változása.

- optimális eredmény tervezési módszerekkel
Az optimális nyereségszint meghatározásához szükségünk a piaci lehetőségekről, a gyártási és fejlesztési lehetőségekről készült információkra, jövedelmezőségi adatokra.

- részletes eredmény tervezési módszerekkel
Teljesebb körű információkra van szükség, amely magába foglalja az éves termelési, értékesítési terv részletezését, a termékek árait, ártervet, a közvetlen költségek terveit, a fedezeti összeg tervét, a közvetett költségek tervét, az egyéb bevételek és ráfordítások várható összegét, a pénzügyi műveletek eredményének várható összegét, a rendkívüli eredmények várható összegét.

Az éves termelési és értékesítési terv cikkenkénti összeállításához a tervévben előállítani és értékesíteni kívánt termék, áru mennyiségét szükséges meghatározni, melyhez a piaci igények és a vállalkozás lehetőségeinek ütköztetése az első lépés.
A termékek árainak megtervezéséhez szükséges a piaci ár megismerése, valamint a vállalkozás által előzetesen összeállított ár összehasonlítása.
A közvetlen költségek terveit a terméke, termékcsoportok tervkalkulációi alapján készítjük el, módszerei: bázisadatokból kiindulva a szükséges korrekciókkal, normákra- normatívákra alapozva, fedezeti költségszámítással, költségváltozási tényező alkalmazásával.

Értékesítési költségek tervezésénél a költségjellemzőnek az értékesítési forgalom adatait célszerű választani.
Az igazgatási és irányítási költségek tervezése az előző évi tényszámok és a költségeket módosító főbb fényezők (ár, bér) ismeretében történnek.
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások tervezésénél részben az előző év letisztázott számaiból kell kiindulni, és figyelembe kell venni a tervidőszak már ismert adatait.

A pénzügyi műveletek eredményének tervezését a pénzügyi részterv alapján célszerű elvégezni. A hitelek, kölcsönök után fizetendő, illetve bankbetétek adott kölcsönök kamatai tervezhető összegeit meg lehet tervezni.

Mindezek után összeállítható az eredményterv, amely csak akkor fogadható el, ha a vállalkozás üzleti tervének keretében kielégíti a tulajdonosok elvárásait.

A várható eredmény évközi elemzése

A várható fedezeti összeg figyelésével végezhető el. A módszer az élő rendelésállományra alapozott folyamatos eredmény tervezését jelenti. Alapinformációi a kiszámlázási árakon, közvetlen önköltségi adatokon kívül az élő rendelésállomány adatai.
Cél a vezetés naprakész tájékoztatása az elfogadott rendelések alapján várható eredményről.

Módszer lépései:
- megállapítani a beérkezett rendelések által várható értékesítési árbevétel és a tervezett közvetlen költségek összegét
- megállapítani, hogy a rendelések milyen mértékben terhelik a rendelkezésre álló kapacitást, hogyan használják fel az alapanyag és a rendelkezésre álló munkaerő lehetőségeket
- így kimutatni a mér rendelkezésre álló erőforrásokat

A várható eredmény évközi elemzésében jelentősége van a fedezeti pontnak és a tervezett éves fedezeti összegnek.

Közvetett költségek
+- egyéb bevételek és egyéb ráfordítások különbözete
+- pénzügyi műveletek eredménye
-+ rendkívüli eredmény
Fedezeti pontot jelentő fedezeti összeg

Fedezeti pont = tervezett fedezeti összeg – adózás előtti eredmény

A vállalkozás eredményének utólagos elemzése
Történhet az előző évhez és az eredménytervhez viszonyítva.

Az éves eredmény alakulására ható tényezők:
- az értékesített termékek árszínvonalának változása
- az értékesítés volumenének változása
- az értékesítés összetételének változása
- az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása
- a közvetett költségek változása
- az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása
- a pénzügyi műveletek eredményének változása
- a rendkívüli eredmény változása


- Összköltség eljárás: elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségek gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, alapvetően szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásoknak ajánlott, költségelszámolás nyitott, nagyobb lehetőséget biztosít elemzésre, egyes időszakok költségeinek összehasonlítását teszi lehetővé. Azoknak a vállalkozásoknak célszerű választani, amelyek nem helyeznek hangsúlyt a jövedelmezőség ill. önköltség számításra ( 5-ös-be könyvelnek.) Év közben nem vezetnek folyamatos, naprakész készletnyilvántartást.

- Forgalmi költség eljárás: az értékesítési árbevétellel állítja szembe az értékesítés közvetlen költségeit, a beszámoló alapján lehetővé teszi az átlagos jövedelmezőség mérését a könyvviteli nyilvántartások alapján, részletesebb elemzési lehetősége biztosít, azoknak a vállalkozásoknak célszerű választani, amelyek alapvetően termelő tevékenységet végeznek. 6-7 számlaosztályba könyvelnek, év közben naprakész anyagnyilvántartást vezetnek.

A két módszer csak az üzemi- üzleti tevékenység eredményének megállapítása során tér el egymástól. A vállalkozások mindkét módszer esetében A és B változat közül választhatnak, melyek csak formailag térnek el egymástól. Az A változat lépcsőzetes elrendezésű, automatikus egyezőség a mérleggel, az eredményt összetevők szerint mutatja be.
A B változat mérlegszerű elrendezésű, más jellegű egyezőség ellenőrzés, az eredményt összetevők szerint mutatja be.

Az eredménykimutatás eredménykategóriái:
A. üzemi, üzleti tevékenység eredménye
B. pénzügyi műveletek eredménye (pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete)
C. szokásos vállalkozási eredmény (A és B együtt)
D. rendkívüli eredmény ( a rendkívüli bevételek és ráfordítások különbözete)
E. Adózás előtti eredmény (C és D)
F. adózott eredmény
G. Mérleg szerinti eredmény


MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 6. TÉTEL

6/a. Az immateriális javak fogalma, csoportjai, szerepük a vállalkozásoknál. Az immateriális javak helye a mérlegben. Az immateriális javakkal kapcsolatos gazdasági események és azok elszámolása, bekerülési értékbe tartozó tételek. Az immateriális javak terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása és elszámolása. A terven felüli értékcsökkenés és annak visszaírása. Az immateriális javak értékhelyesbítése. Az immateriális javak értékelése a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. Immateriális javak a kiegészítő mellékletben.

Azok a nem anyagi javak, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Nem lehet terven felüli értékcsökkenése az alapítás, átszervezés aktivált értékének.

A terv szerinti értékcsökkenés időben korlátozott
111, 112- nél max. 5 év vagy ennél kevesebb
113, 114-nél nincs korlát (számviteli törvény szerint)
115-nél minimum 5 év vagy annál több

117-nél értékhelyesbítést lehet elszámolni, ez egy lehetőség (nem kötelező)
Az eszköz piaci értéke (mérlegkészítéskor) és a könyv szerinti érték közötti különbözet számolható el.

Megszűnik az értékhelyesbítés számla a piaci érték változásakor vagy az eszköz kivezetésekor, megszűntetésekor.

Bekerülési érték (bruttó érték)
a) vásárlás, beszerzés ebben az esetben a vételár
b) saját előállítás tényleges közvetlen önköltség
c) térítés nélküli átvétel piaci érték
d) apport átvétel társasági szerződés szerinti érték
e) leltári többlet piaci érték

Immateriális javak mérleg értéke:
Bekerülési érték (bruttó érték)
– terv szerinti értékcsökkenés
– terven felüli értékcsökkenés
+ terven felüli értékcsökkenés visszaírása
Mérleg érték

A/1. Alapítás, átszervezés aktivált értéke (111)
Alapítás-átszervezés aktivált értéke a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségek, amelyek az alapítás-átszerezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. E költségek aktiválásáról a vállalkozó dönt. Ha aktiválja a költségeket, akkor lekötött tartalékot kell képezni, az eredménytartalékból kell lekötni azt az összeget, amely még nem került leírásra. (osztalékfizetési korlátot jelent)

A befejezett alapítás-átszervezés aktivált értékét terv szerint 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Terven felüli leírás nem lehetséges. A mérlegben az értékelés nettó értéken történik.


I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112)
Kísérleti fejlesztés: olyan, a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja konkrét új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, szolgáltatások bevezetése.
A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.
A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként kell kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegforduló napjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit is.

A befejezett kísérleti fejlesztés aktiválható értékét csökkenteni kell: a visszanyert hulladékok, haszonanyagok értékével és a kísérleti fejlesztés során készletre vett tárgyi eszközként, szellemi termékként aktivált termékek közvetlen önköltségével.

Ha a kísérleti fejlesztés befejezésekor nyilvánvaló lesz, hogy az nem jár a jövőben hasznosítható eredménnyel, a költségeket aktiválni nem lehet, azokat a befejezés időszakának eredménye terhére el kell számolni.

Ha a saját vállalkozásban végzett kísérleti fejlesztés eredménye később értékesítésre kerül, akkor az azzal kapcsolatban aktivált, még le nem írt költségeket az immateriális javak állományából ki kell vezetni.

A költségek aktiválásáról a vállalkozó dönt. Aktiválás esetén lekötött tartalékot kell képezni, az eredménytartalékból kell lekötni azt az összeget, amely még nem került leírásra, osztalékfizetési korlátot jelent.

A befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékét terv szerint 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni. Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve az eredménytelen lesz. A mérlegben az értékelés nettó értéken történi.
Bekerülési érték – terv szerinti értékcsökkenési leírás – terven felüli értékcsökkenés + terven felüli értékcsökkenés visszaírása.

Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről. Alkalmazott kutatás: új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

I/3. Vagyoni értékű jogok (113)
Azok a nem anyagi eszközök, amelyek tulajdonból származó, önmagukban is forgalomképes jogokat testesítenek meg. Ellenérték fejében beszerzett jogok, amelyek nem kapcsolódónak ingatlanhoz és nem tartoznak a szellemi termékek közé.
Ilyenek a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, márkanév, licencek, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Vagyoni értékű jogot csak vagyoni hozzájárulás vagy vétel útján lehet szerezni.

A vagyoni értékű jogokat beszerzési értéken értékeljük. A mérlegben az értékelés nettó értéken történik. A számviteli törvény a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásánál lehetővé teszi az egyösszegű leírást is az 50 e Ft alatti vagyoni értékű jogoknál.

Piaci értéken is értékelhető: a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti pozitív előjelű különbözet elsődlegesen a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, a mérlegben értékhelyesbítés címén kimutatható. Az értékhelyesbítés összege az eredményre nem gyakorol hatást, az csak a saját tőke/idegen tőke arányát befolyásolja.

I/4. Szellemi termékek (114)
A vállalkozás tevékenységét közvetlenül és tartósan szolgáló szellemi alkotások (újítás, találmány, szabadalom, szerzői jogvédelemben részesülő szellemi alkotások, know-how, gyártási eljárások, védjegy, szoftver termékek.
A szellemi termékek értékelése attól függ, hogy az honnan származik. Vásárlás esetén beszerzési áron történik az értékelés. Ha apportból kerül a vállalkozóhoz a szellemi termék, akkor az apport értéken történik az aktiválás. A szellemi termék keletkezhet saját előállításból is. Ez esetben az értékelés előállítási költségen történik.

A mérlegben az értékelés nettó értéken történi. A számviteli törvény a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásánál lehetővé tesz az egyösszegű leírást is az 50 e Ft alatti szellemi termékeknél.

Immateriális javak értékesítése
A nettó érték kivezetését az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:
Az immateriális javak vagyoni hozzájárulásként történő átvétele az eredményre nincs hatással. A jegyzett tőke bejegyzési kötelezettség alá tartozó vállalkozások esetében (rt, kft) a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlára lehet könyvelni.
A cégbírósági bejegyzési kötelezettség alá nem tartozó vállalkozások esetében a jegyzett tőkére, tőketartalékra kell könyvelni a létesítő okiratban meghatározott eszközök értékét.

A vagyoni hozzájárulás az alapító számára áfa köteles értékesítésnek minősül. Az alapító és a társaság megállapodásától függ, hogy az alapító az általa befizetett áfa-t a társasággal megtérítteti – vagy sem. Ha igen, akkor a társaság az áfa-t visszaigényelheti (ha az egyéb feltételek fennállnak).


Vagyoni hozzájárulásként történő átadás
A vagyoni értékű jog, szellemi termék gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként való bevitele a rendkívüli eredményt érintő gazdasági esemény.

Térítés nélkül átvett immateriális javak
Térítés nélkül csak szellemi terméket, vagyoni értékű jogot lehet átvenni. A bekerülési érték: az átadónál kimutatott nyilvántartási érték (legfeljebb a piaci érték), ajándékként – hagyatékként kapott eszköznél az állományba vételkor érvényes piaci érték.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az elszámolt ráfordítás felmerüléséig. Térítés nélküli átadás rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

Követelés fejében átvett
Az eszközöknek a vállalkozásból történő kivonása értékesítésnek minősül. Az átvett eszköz az adós számára értékesítés, a hitelező számára beszerzés.
Ha az átvett eszköz értéke eltér a követelés könyv szerinti értékétől a különbözetet a követelések, illetve a beszerzéssel kapcsolatos kötelezettségek értékelési szabályai szerint kell elszámolni.

Kötelezettségek teljesítésére történő átadás
Úgy kell eljárni, mintha a vállalkozás értékesítené az eszközét, amelynek ellenértékéből teljesíti a kötelezettséget.

I/5. Üzleti vagy cégérték (115)
- Cégvásárlás esetén (amikor az eszközöket és kötelezettségeket a vevő tételesen állományba veszi) a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségnek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb.

Negatív üzleti vagy cégérték: a fizetett ellenérték kevesebb, mint a cégvásárlás időpontjában a megvásárolt társság egyes eszközei piaci értékének az átvállal kötelezettségek értékével csökkentett összege és ez a különbözet az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg, a fennmaradó többlet a negatív üzleti vagy cégérték. Értékelés: vételár – átvett eszközök piaci értéke – átvett kötelezettségek értéke

A felvett többletérték terv szerinti leírása 5 év vagy ennél hosszabb idő alatt történik. Terven felüli értékcsökkenési leírás nem alkalmazható. Az üzleti vagy cégérték a mérlegben nettó értéken szerepel.

I/6. Immateriális javakra adott előlegek (351)
Az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levont általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget. Az immateriális javakra adott előleget a szállítónak, az importálást végző társaságnak átutalt, levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó összegben számoljuk el. Az előleg követelésnek minősül.



Az immateriális javak értékhelyesbítése
Az értékhelyesbítés a piaci érték és a könyv szerinti érték különbsége, ha az így számított különbség jelentős. Csak vagyoni értékű jogok, szellemi termékek piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki. Értékelés: a fordulónapi könyvszerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözete.

A kiegészítő melléklet készítésének célja az, hogy a mérleg és az eredménykimutatás számadatait értékelje, további információt adjon azok értelmezéséhez. A Szt. az immateriális javak esetében is meghatározza azon információk szolgáltatásának kötelezettségét, amelyeket a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. A legfontosabb szempont a lényegesség elvének érvényesülése.

Kötelezően bemutatandó:
- az immateriális javak állományváltozásával kapcsolatos adatok köre mérlegtétel szerinti bontásban
bruttó érték változása, értékcsökkenés változása, tárgyévi értékcsökkenési leírás, értékhelyesbítés
- indokolni kell azt, ha a vállalkozó az üzleti vagy cégértéket 5 évnél hosszabb idő alatt írja le,
- be kell mutatni a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit
- az előző évitől eltérő értékelési elveket, be kell mutatni a változás hatását a mérlegre és az eredménykimutatásra
- be kell mutatni mindazon tételek hatását, amelyek a megbízható és valós összkép kialakításához szükségesek
- ha a vállalkozás a vagyoni értékű jogokat, szellemi termékeket piaci értéken szerepelteti a mérlegben, az értékelés elveit és módszereit a kiegészítő mellékletben ismertetnie kell


6/b. A termelés számbavétele. A termelési érték számbavétele. A termelési érték meghatározásának módszerei. A termelési érték alakulásának volumenének, összetételének, minőségének és ütemességének vizsgálata.

A termelést előkészítő tevékenység a költségek tervezéséből és piackutatási tevékenységből áll.
A költségek tervezése a vállalkozás számára kiemelkedő jelentőségű. A termelési költségek a tevékenység volumenéhez való viszonyuk szerint lehetnek: változó és viszonylag állandó költségek.

A változó költségek azok, amelyek a tevékenység volumenével arányosan változnak. Attól függően, hogy a tevékenység volumenének változása az adott költség változásában milyen elmozdulást eredményez, megkülönböztetünk:
- lineárisan változó (tevékenység volumenének változásával egyenes arányban változnak)
- progresszíven változó (a tevékenység volumenének változásánál nagyobb arányban változnak)
- degresszíven változó költségeket (a tevékenység volumenének változásánál kisebb arányban változnak)

A viszonylag állandó költségek közé azokat a költségeket soroljuk, amelyek a tevékenység volumenének változására (egy adott értéktartományon belül) érzéketlenek.

Fedezetszámítások:

Fedezeti pont darabszám = állandó költségek / egységár – egy egység változó költsége

Fedezeti ár = állandó költség + változó költség (egyésgre)
megrendelés darab

Fedezeti összeg = árbevétel – változó költség

Fedezeti hányad = fedezeti összeg / árbevétel

Termelés: az a tevékenység, olyan munka, amely a természet tárgyait emberi szükségletek kielégítésére alkalmassá teszi, olyan anyagi javak előállítása, amelyeket az emberek vagy közvetlenül elfogyasztanak, vagy további termelésre használnak fel.

A termelés erőforrásainak elemzése

A termelés erőforrásaiban az alábbi főbb csoportokat ismerjük:
- termelési eszközök (tárgyi eszközök)
- készletek
- munkaerő

A termelés mérése, számbavétele
A termelő tevékenység eredményét, a termelést a termelőfolyamat végén számba kell venni. A számbavétel történhet: természetes mértékegységben (kg, db), értékben (termelési érték mutatók számításával), munkamértékegységben (normaóra, munkaóra).

Termelési érték mutatók: bruttó termelési érték, anyagmentes termelési érték, hozzáadott érték, nettó termelési érték.

Az összköltség eljárással készült eredménykimutatásból az alábbiak szerint számíthatók ki a termelési érték mutatók:

+ értékesítés nettó árbevétele A/I.
- eladott (közvetített szolgáltatások értéke) A/09.
- eladott áruk beszerzési értéke A/08.
+ aktivált saját teljesítmények értéke A/III.
= Bruttó termelési érték
- anyaköltség A/05.
- igénybevett szolgáltatások értéke A/06.
- egyéb szolgáltatások értéke A/07.
= Anyagmentes termelési érték
- értékcsökkenési leírás A/IV.
= Nettó termelési érték
Hozzáadott érték megállapítása:
+ személyi jellegű ráfordítások A/V.
+ értékcsökkenési leírás A/VI.
+ adózás előtti eredmény E
= hozzáadott érték

A termelés átfogó elemzését célszerű a mutatók időszakonkénti összehasonlításával és a változások okainak vizsgálatával elvégezni. Így a termelési érték összetevőit vizsgálhatjuk egymáshoz viszonyított arányuk vagy a termelési érték globális elemzése alapján.

A termelési érték globális elemzéséhez a statisztikai módszerek, az érték- ár- és volumenindexek alkalmazhatók.

Értékindex = a termelési érték együttes, átlagos változását mutatja a bázisértékhez vagy a tervezett értékhez viszonyítva.


Iv = Σq1p1 x 100
Σq0p0

q1 = az egyes termékek tárgyévi tényleges mennyisége
q0 = az egyes termékek előző évi tervezett mennyisége
p1 = az egyes termékek tárgyévi tényleges ára
p0 = az egyes termékek előző évi tervezett ára

Árindex = a különböző termékek árainak együttes átlagos változását, vagyis az árszínvonal változását mutatja.
Ip = Σq1p1 x 100
Σq1p0

Volumenindex = a különböző termékek mennyiségének átlagos változását mutatja.
Iq = Σq1p0 x 100
Σq0p0

Indexek közötti összefüggés Iv = Ip x I q

Az elemzés során szükség van a változások abszolút mértékének meghatározására is:
A termelési érték változása: Kv = Σ q1p1 - Σ q0p0
Az árváltozások hatása: Kp = Σ q1p1 - Σ q1p0
A volumenváltozás hatása a termelési értékre: Kq = Σ q1p0 - Σ q0p0


A minőség alakulása elemezhető: a késztermékek, valamint a gyártás minőségére vonatkozóan. A késztermékek elemzése során az alábbi két területet kell vizsgálni: a minőségi osztályokba sorolható késztermékek és a minőségi osztályba nem sorolható termékek.
A minőségi osztályokba sorolható késztermékeknél az egyes minőségi osztályokba tartozó termékek részarányának alakulását vizsgáljuk, illetve megállapítjuk az átlagos minőségi kategóriát és az átlagos minőségi együtthatót. Az átlagos minőségi együttható azt fejezi ki, hogy az elért termelési érték minként viszonyul az I. osztályú áron számított termelési értékhez.

Készárutermelés értéke x 100
Készárutermelés értéke az I. osztályú termék árán számítva

A mutató legkedvezőbb értéke 100%, amely az jelenti, hogy minden előállított késztermék I. osztályú. A minőség gyengeségére utal, ha a mutató a 70%-ot nem éri el.

Ha a gyártmány minőségi osztályokba nem sorolható, akkor azt kell vizsgálni, hogy a termék minősége megbízható-e, rendeltetésszerűen használható-e.

Használhatóság = átlagos működési idő a meghibásodásig
átlagos működési idő + átlagos javítási idő

selejt % = selejt mennyisége / termelés mennyisége





A termelés és értékesítés ütemességének elemzése

Vizsgálhatjuk: a termékkibocsátás egyenletessége és a termelőmunka folyamatossága szempontjából.

A termékkibocsátás egyenletességét az egyenletesen, a meghatározott időközönként mért terméktömeg nagyságával vagy nagysorozat gyártásnál statisztikai módszerekkel vizsgáljuk. Ez esetben az egyes időszakok termék kibocsátásának összehasonlításával, részben a tervidőszaki kibocsátás és a tényleges kibocsátás egybevetésével végezhetjük el vizsgálatainkat.
A termékkibocsátás ütemességét legegyszerűbben az időszakok közötti megoszlási viszonyszámok segítségével vizsgálhatjuk.

A termelő munka folyamatosságának mérését elsősorban ott alkalmazhatjuk, ahol a termékkibocsátás ütemességének mérése egyrészt nagyon bonyolult feladat az eltérő gyártási átfutási idők miatt, másrészt a termelés jellege olyan, hogy a produktum csak hosszabb távon valósul meg. Ilyen esetekben a termelő munka egyenletessége a ledolgozott normaórák alapján elemezhető, amelyhez szükséges, hogy a normaóra igény kisebb egységekre lebontva már a gyártás előkészítés során rendelkezésre álljon.

Termelési értékkel összefüggésben számított hatékonysági mutatók

Eszközhatékonysági mutatók a vállalkozás által a tárgyidőszakban előállított termelési érték képződéséhez a befektetett eszközök és forgóeszközök hozzájárulását, illetve az eszközök megtérülését fejezi ki.

Termelési érték x 100
Eszköz

Termelési értékként: a bruttó termelési érték, az anyagmentes termelési érték, a nettó termelési érték, a hozzáadott érték kategóriák szerepelnek.

Vetítési alap lehet: a befektetett eszközök, kiemelten a tárgyi eszközök nettó értéke, a készletek átlagos értéke vagy az immateriális javak közül jövedelmet termelő vagyoni értékű jogok és szellemi termékek, tárgyi eszközök, illetve készletek együttes mérleg szerinti érétke.

A termelési költségszint mutatónál a termelési költségek (anyagköltség, igénybevett anyagjellegű szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás) és a bruttó termelési érték kerülnek összehasonlításra. A mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás tevékenységét milyen ráfordításokkal folytatja.

Termelési költségek x 100
Termelési költségszint = Bruttó termelési érték

Termelési költségszint = Összes költség x 100
Bruttó termelési érték