Mérlegképes könyvelő tanfolyam számvitel szóbeli tételsor 3-4. tétel

HA JÓNAK TALÁLOD A KIDOLGOZOTT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ TÉTELSORT MÁSOLD ÁT WORDBA ÉS NYOMTASD KI!

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 3. TÉTEL

3/a. A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. A könyvvezetési kötelezettség. A beszámolók és a könyvvezetés kapcsolata. Az éves beszámoló részét képező különböző mérlegek felépítése. A mérlegek tartalma, a mérlegtételek csoportosítása. A mérlegtételek értékelésének általános szabályai.

A beszámoló olyan írásos jelentés, mely a vállalkozás pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós információkat tartalmaz.

Beszámolási kötelezettség terheli a Szt. hatálya alá tartozó:

- az előtársaságot (az előtársasági időszakról), a folyamatosan működő gazdálkodót (az üzleti évről), az átalakuló vállalkozást (az átalakulás előtti időszakról), a csődtörvény alapján felszámolással, végelszámolással megszűnő vállalkozást.

Egyszerűsített beszámoló: készítheti az a gazdálkodó, amely az SZT vagy kormányrendelet alapján erre jogosult (alapítvány, egyesület) ezek egyszeres könyvvitelt vezetnek. Részei: egyszerűsített mérleg, eredmény levezetés. Saját elhatározásból a magasabb szintű beszámolási formát az ilyen vállalkozások is választhatják – kettős könyvvezetéssel alátámasztva.

Egyszerűsített éves beszámoló: kettős könyvvitelt vezető vállalkozó készítheti, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:

- a mérlegfőösszeg a 500 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

- a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt.

Éves beszámoló és üzleti jelentés: minden vállalkozó elkészítheti, aki kettős könyvvitelt vezet, kivéve, ha megfelel az egyszerűsített éves beszámolóra előirt kritériumoknak, és azt választotta. Két egymáskövető évben a mérleg fordulónapján a fenti három mutatószám közül legalább kettőben a megadott határértékek felett teljesít. Az üzleti jelentés nem része, de el kell azt is készíteni.

Konszolidált (összevont) éves beszámolót és konszolidált üzleti jelentést is köteles készíteni az a vállalkozó, amely egy vagy több vállalkozóhoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül (többségi részesedése van, meghatározó befolyást gyakorol a másik vállalkozóra stb.). Részei: konszolidált mérleg, konszolidált eredménykimutatás, konszolidált kiegészítő melléklet, illetve a beszámolónak nem része, de el kell készíteni a konszolidált üzleti jelentést is.

Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

- a mérleg főösszeg 2700 millió forintot,

- az éves nettó árbevétel 4000 millió forintot,

- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

A hitelintézeti, a biztosítóintézeti anyavállalatra, a pénzügyi vállalkozásra, mint anyavállalatra ez mentesítés nem vonatkozik.

A beszámoló részei

Az éves beszámoló részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet. Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azzal egyidejűleg el kell készíteni.

Mérleg: a vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonát két vetületben (eszközök - források), egy adott időpontban (általában december 31.), összevontan, pénzértékben mutatja be.

A vállalkozás két mérleg séma közül választhat, az „A” változat mérlegszerűen tartalmazza a vállalkozás eszközei és forrásait, a „B” változat lépcsős (finanszírozási szemléletű) elrendezésben. Azt, hogy a vállalkozás melyik változatot választja, a számviteli politikában kell rögzítenie.

Mérleg készítésének célja alapján megkülönböztetünk:

a) statikus vagyonmérlegeket: napi piaci árakon értékeli a vagyont. Készítése, összeállítása

csak kritikus, különleges helyzetekben jöhet szóba (átalakulás, felszámolás, szétválás, stb.)

b) dinamikus mérlegeket: a vagyoni összetevőket múltbeli árakon értékeli. Összeállításánál, készítésénél a valós eredmény megállapítása élvez prioritást. A számviteli törvényben előírt mérleg ehhez a típushoz áll közel.

b) organikus mérlegeket: az előző kettő előnyeit igyekszik egyesíteni.

Készítésük gyakorisága alapján elkülöníthetünk:

a) folyó mérlegeket: a folyamatosan működő vállalkozások állítanak össze ilyen mérlegeket.

b) eseti mérlegeket: különleges körülmények között készített mérlegek

- alapító mérleg (az induló vagyont rögzítő vagyonkimutatás)

- felszámolási mérleg (a megszűnéskor készített mérleg)

- átalakuláskori mérleg (privatizáció esetén készítendő vagyonmérleg), stb.

Ezekben a mérlegekben a vagyontárgyakat általában piaci értéken veszik számba.

A beszámolási időszakhoz való kapcsolat szerint megkülönböztetünk:

- nyitómérleget: amely a beszámolási időszak kezdetén rendelkezésre álló vagyont veszi számba.

zárómérleget: amely a beszámolási időszak végén meglévő vagyont mutatja be.

A mérleg szerkezete

’A’ típusú::

Eszközök (aktívák) Mérleg, 20… ……hó … nap Források (passzívák)
A) Befektetett eszközök	D) Saját tőke
B) Forgóeszközök	E) Céltartalékok
C) Aktív időbeli elhatárolások	F) Kötelezettségek
	G) Passzív időbeli elhatárolások
Eszközök összesen	Források összesen

’B’ típusú:

A) Befektetett eszközök

B) Forgóeszközök

C) Aktív időbeli elhatárolások

D) Egy éven belül esedékes kötelezettségek

E) Passzív időbeli elhatárolások

F) Forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek különbözete (B+C-D-E)

G) Az eszközök összértéke az egy éven belül esedékes kötelezettségek levonása után (A+F)

H) Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

I) Céltartalékok

J) Saját tőke

„A” változat jellemzői:

- mérlegszerű elrendezés

- biztosított az automatikus egyezőség ellenőrzés

- az eszközök és a források elkülönítetten kerülnek elhelyezésre

„B” változat jellemzői:

- a mérleg lépcsős felépítésű

- elsősorban finanszírozási követelmények érvényesülnek

- az egyeztetés sajátosan érvényesül

Eszközök (aktívák) a vállalkozás vagyona a megjelenési forma szerint. A mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül át a vállalkozóhoz, továbbá az aktív időbeli elhatárolásokat.

Az eszközöknek befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolása a vállalkozó feladatkörébe tartozik, mivel azoknak a tevékenységben betöltött szerepét a vállalkozó ismeri. A Sztv. előírása alapján a besorolás szempontjából az eszközök minősítésének fő kritériuma: a használati idő hozza. Azokat az eszközöket, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét (1 éven túl) a befektetett eszközök közé kell besorolni.

A forgóeszközök közé azon eszközök tartoznak, amelyek a vállalkozás tevékenysége során 1 éven belül elhasználódnak.

Források (passzívák) a vagyon származása szerint. A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.

Mérlegszámlák

Az 1. számlaosztályban a befektetett eszközöket tartjuk nyilván. A befektetett eszközök a vállalkozási tevékenységet tartósan legalább 1 éven túl szolgálják.

A 2. számlaosztály a készletek nyilvántartását szolgálja. A készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló, általában rövid idő alatt elhasználódó, vagy értékesítési célt szolgáló eszközök. A készleteket a vállalkozás vagy saját maga állította elő (befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék), vagy vásárolta (anyagok, áruk, közvetített szolgáltatások, göngyölegek).

A 3. számlaosztály a forgóeszközök közé sorolt követelések, értékpapírok, a pénzeszközök és az aktív időbeli elhatárolások nyilvántartására szolgál. A követelések szerződésekből eredő, a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott pénzértékben kifejezett fizetési igények. A pénzeszközök forgalma alatt értjük a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, bankbetéteket. Aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni azokat az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt költségként, ráfordításként felmerült összegeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő időszakra vonatkoznak, a többletkötelezettségként kimutatott összeget, illetve az olyan bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de az üzleti évet illetik.

A 4. források számlaosztályban kell nyilvántartásba venni az eszközök saját, illetve idegen forrásait. Ide tartoznak a saját tőke elemei, beleértve a mérleg szerinti eredményt is, a céltartalékok, a hátrasorolt, a hosszú és a rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások.

Saját tőke csak a tulajdonos által a vállalkozó rendelkezésére véglegesen átadott eszközök forrását tartalmazza és azt a tőkerészt, amelyet az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál.

A saját tőke a jegyzett tőkéből (ezt csökkenti a jegyzett de be nem fizetett tőke összege), tőketartalékból, eredménytartalékból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből áll.

A jegyzett tőke a Cégbíróságon bejegyzett tőke létesítő okiratban meghatározott összege. Jegyzett de még be nem fizetett tőkeként kell a mérlegben kimutatni alapításkor, illetve a jegyzett tőke emelésekor a cégbíróságon bejegyzett tőkének a tulajdonosok által még be nem fizetett összegét. (a 3. számlaosztályban tartjuk nyilván)

Tőketartalékként kell kimutatni pl. a tulajdonosok által az alapításkor vagy a tőkeemeléskor a jegyzési érték és a névérték különbözeteként véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.

Az eredménytartalék alapvetően az előző években képződött, fel nem használt nyereséget, illetve veszteséget tartalmazza.

A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból, a tőke védelme (osztalékfizetési korlát) illetve a vállalkozó szándéka szerinti céllal lekötött összegeket és a visszafizetési kötelezettséggel, jogszabály előírása alapján kapott pótbefizetés összegét foglalja magában.

Értékelési tartalékként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát (eszközök esetében piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összege), továbbá a valós értékelés értékelési tartalékát, amelye egyes pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése alapján közvetlenül a saját tőkével szemben elszámolt értékelési különbözet összegét tartalmazza.

A céltartalék képzés az óvatosság elvének megfelelés egyik eszköze. Olyan eredménykorrekció, amelye jövőbeni fizetési kötelezettségek miatt merülhet fel.

A kötelezettség gazdasági az eszközök olyan idegen forrása, amely a szerződésben vagy jogszabály által meghatározott ideig áll a vállalkozó rendelkezésére.

Hátrasorolt kötelezettségek: a visszafizetés feltételeiben speciális kölcsönszerződésből származó, 5 éven túli lejáratú kötelezettségek.

Hosszú lejáratú kötelezettségek: lejárati ideje az egy üzleti évet meghaladja.

Rövid lejáratú kötelezettségek: amelyek a fizetési határidő szempontjából a mérleg fordulónapját követő egy ében belül esedékesek.

A passzív időbeli elhatárolások olyan, az eredményt helyesbítő könyvelések, amelyek az összemérés és az időbeli elhatárolás elvének érvényesítése miatt a vállalkozás eredményét csökkenik. Költséget vagy ráfordítás növelő, illetve bevételt csökkentő tételek lehetnek.

Az eredménykimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat az 5. (6-7) és a 8-9. számlaosztály számlái tartalmazzák. Költségnek azokat a felhasználásokat nevezzük, amelyek a tevékenység végzése során közvetlenül vagy közvetetten annak érdekében merülnek fel, hogy a vállalkozás új értéket hozzon létre.

Ha egy eszközt vagy szolgáltatást változatlan formában továbbértékesítenek, ez költsége nem, csak ráfordítást jelent.

Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítja. Itt kell kimutatni az aktivált saját teljesítmények értékét is.

Amennyiben a vállalkozás csak az 5. számlaosztályban gyűjti költségeit, évzáráskora az ide könyvelt költségeket az 59. átvezetési számla alkalmazásával vezeti át a 8. számlaosztály megfelelő számláira.

Amennyiben a vállalkozás elsődlegesen 6/7 számlaosztályban gyűjti a költségeket (5-ös másodlagos) az 59. számla ellenszámlaként funkcionál.

A 6-7 számlaosztály vezetése nem kötelező, a vállalkozó döntésének megfelelően alkalmazható. E számlaosztályok alkalmazása lehetővé teszi a vállalkozáson belüli egységek elszámoltatását, a költséggazdálkodás, az önköltségszámítás sajátos rendszerének kialakítását, ami a vezetői döntések megalapozását segíti elő.

A 8. számlaosztály az eredménykimutatás elkészítéséhez megfelelő bontásban gyűjti a költségek, ráfordítások adatait.

A 9. számlaosztályban megnyitott számlákra kell könyvelni a bevételeket.

A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. Itt kell kimutatni a függő kötelezettségeket, a biztos jövőbeni kötelezettségeket, kiemelve a határidős, opicós és swap ügyletek szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség teljesítése meg nem történt.

Értékelési elve, értékelési eljárások

A mérlegkészítés egyik előfeltétele a vállalkozás rendelkezésére álló anyagi és nem anyagi javak mennyiségi és értékbeli számbavétele, amely a leltárkészítés útján valósul meg. Ennek eredményeként az anyagi és nem anyagi javak közvetlen pénzértékben is kifejezésre kerülnek.

A vállalkozás folytatása elvének érvényesülése esetén az éves beszámoló mérlegében és az egyszerűsített beszámoló mérlegében szereplő eszközök és források valós és óvatos értékelését írja elő.

Az eszközök beszerzésből vagy saját előállításból, illetve jogszerű elszámolásokból származhatnak. A források jogszerű elszámolások. A nyilvántartásba vétel bekerülési értéken történik. A bekerülési érték tartalmát a számviteli törvény határozza meg.

Az eszközök nyilvántartásba vételét meghatározza a nyilvántartásuk módja. Az eszközök növekedését másképp kell elszámolni, ha a vállalkozás folyamatosan vezeti nyilvántartásait, másképp, ha év közben nem vezet nyilvántartást.

A mérlegbe kerülő eszközök értékelésénél érvényesíteni kell az óvatosság elvét. Figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált vagy bekövetkezett. Az értékelés során a valódisát elve úgy kerül érvényesítésre, hogy az elszámolt terven felüli értékcsökkenést, illetve értékvesztést vissza kell írni, amennyiben a kiváltó tényezők már nem vagy csak korlátozottan érvényesülnek.

A valódiság elvének megfelelően a valós mérlegérték meghatározása céljából:

- a devizában/valutában fennálló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi, a vállalkozás számviteli politikája alapján átszámított összevont árfolyam különbözete jelentős, árfolyamnyereséget, illetve veszteséget kell elszámolni. Ezzel az adott eszközök, kötelezettségek a mérleg fordulónapi árfolyamon szerepelnek a mérlegben.

- a befektetett eszközök esetében a vállalkozás élhet a piaci értéken való értékelés lehetőségével, értékhelyesbítést számolhat el, ha az egyedi eszköz könyv szerinti értéke alacsonyabb, mint annak piaci értéke.

A vállalkozásnak az eszközeit és kötelezettségeit azonban év közben is kell értékelnie:

- az idegen pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek pénzügyi teljesítésekor jelentkező árfolyam különbözetét el kell számolni

- könyvelni kell a helyesbítő számlában kapott és adott engedmények hatását

- az elengedett kötelezettségeket el kell számolni

- a behajtatlan követeléseket hitelezési veszteségként az eredmény terhére le kell írni.

Nyilvántartásba vételi érték (bekerülési értéke): beszerzés, saját előállítás

Mérlegérték meghatározása: bekerülési érték – értékmódosítások = könyv szerinti érték

Értékmódosítások: értékcsökkenés, értékvesztés, visszaírás, mérleg-fordulónapi árfolyam

különbözet.

Értékváltozás a teljesítés és a pénzügyi teljesítés időpontja között: behajthatatlan követelés, elengedett tartozás, pénzügyi teljesítés árfolyam különbözete.

3/b. A tárgyi eszközökkel való ellátottság vizsgálata, a tárgyi eszközök állománya összetételének, elhasználódásának, korszerűségének elemzési módszerei. A tárgyi eszközök kapacitás kihasználásának vizsgálata.

A vállalkozásoknak tevékenységük folytatásához megfelelő mennyiségű tárgyi eszközökkel kell rendelkezniük. A meglévő, ill. beszerzésre kerülő tárgyi eszközök hasznosításának módja, kihasználása, hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodás jövedelmezőségét.

A tárgyi eszközöket relatív eltérések módszerével elemezzük, menete:

- viszonyítási alap meghatározása

- mutatószámok képzése

- előző és tárgy évre az eltérések megállapítása

- eltérések okai: indokolt és indokolatlan eltérések

- javasolt intézkedések

A tárgyi eszközök elemzése:

- tárgyi eszköz állományának összetétel

- tárgyi eszköz állományának állaga, használhatósága

- tárgyi eszköz kapacitás kihasználásának vizsgálata

Állomány összetétel vizsgálata:

A legegyszerűbb összehasonlítási alap a január 01. és december 31-i állapot összehasonlítása (megoszlási viszonyszám). Ebből megállapítható, hogy megfelelően változott-e a tárgyi eszköz állományának összetétele. Számolhatunk hányadmutatókat, és vizsgálhatjuk ezek alakulását.

Géphányad = gépek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttók értéke x 100

Járműhányad = járművek bruttó értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke x 100

Állomány állaga, használhatósága:

Használhatósági fok (vagy le nem írt érték) = Tárgyi eszközök könyv szerinti értéke

Tárgyi eszközök bruttó értéke

Elhasználódottsági fok = 100 – használhatósági fok

A mutató csökkenése az állag romlására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is.

Tárgyi eszközök megújítási mértéke = Tárgyév során aktivált érték

Tárgyi e. záró bruttó értéke

Tárgyi eszközök utánpótlása = beruházás / tárgyévi értékcsökkenési leírás

Beruházás fedezeti mutató = tárgyévi écs / tárgyévben üzembe helyezett beruházások

Tárgyi eszközök aránya = tárgyi eszközök / eszközök összesen

Tárgyi eszközök fedezettsége = saját tőke / tárgyi eszközök

Termelő jellegű tárgyi eszközök fedezettsége = műszaki gépek, ber. járm. / tárgyi eszközök

Tárgyi eszközök hatékonysága = nettó árbevétel / tárgyi eszközök nettó árbevétele

Tárgyi eszközök hatékonysága II = termelési érték / tárgyi eszközök nettó árbevétele

A termelési érték mutatóját kifejezhetjük pl. a bruttó termelési érték mutatóval:

Értékesítés nettó árbevétele

+- saját termelésű készletek állományváltozása

+ saját előállítású eszközök aktivált értéke

- ELÁBé

- közvetített szolgáltatások

Kapacitás kihasználás vizsgálata:

A temelőképesség, kapacitás dinamikus fogalma, az időbeli változásukat több tényező befolyásolja:

- gépek, berendezések mennyiségi és minőségi változása

- a feldolgozott nyersanyagok minőségének változása

- a dolgozók szakképzettségének változása stb.

Kapacitás: elméleti teljesítőképesség. Megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen teljesítményt kell elérni.

A kapacitást adott időszakban két fő tényező határozza meg: az időszakon belüli üzemidő, és az időegység alatt előállított fajlagos maximális teljesítmény.

A kapacitás kétféleképpen számítható ki:

- ha a norma teljesítménymutató formájában adott időalap x kapacitásnorma

- ha a norma időmutató formájában adott időalap / kapacitásnorma

Kapacitás = optimális teljesítmény Termelés = tényleges teljesítmény

Kapacitás = rendelkezésre álló gépek x (365napx3műszakx8óra)x100%-karbantartás%xdb/ó

ha óra/ db van megadva, x műsz.ó.száma 1

3 ó/db

K_kih = termelés / kapacitás

K_kih = Gm / Gr x gó/ I x t/k

Gm = dolgozó működő gépek

Gf = felszerelt, üzemképes gépek

Gr = rendelkezésre álló gépek

I = hasznos időalap 365 napx3műszakx8óra – karbantartási idő

t = teljesítmény db/óra, k = előállítási norma előírása

Gépfelhasználási mutató Gm/Gr

Dolgozó gépek aránya Gm= Gr (rendelk.álló gépek) x gépfelhasználási mutató

Üzemképességi mutató Gf/Gr üzemképes/rendelkezésre álló

gó= gépóra / dolgozó gépek arányával

I = (365napx3műszakx8óra) x 100% - karbantartás % (0,96)

Naptári hasznos időalap kihasználása gó/I

Extenzív kihasználás % Gm/Gr x gó/I

Változás: tárgyévi – előző évi %

Intenzív kihasználás % t/k

Változás: tárgyévi – előző évi %

t = termelés/teljesített gépórák száma k = kapacitásnorma db/ó

MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 4.TÉTEL

4/a. Különböző formában működő társaságok alapításával kapcsolatos számviteli feladatok. Az előtársasági időszak. Előtársaságok létrejötte, megszűnése, könyvvezetési, beszámolási kötelezettség.

A társas vállalkozások alapításának alapvető feltételei jogszabályok írják elő (Gt. tv.). A Gt. tv. részletesen szabályozza, hogy milyen formában alapítható gazdasági társaság. Lehet:

- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, mint a közkereseti társaság és betéti társaság.

- jogi személyiségű gazdasági társaság: közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, és az egyesülés.

Gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására külföldi és belföldi természetes vagy jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok alapíthatnak, ezek a már működő gazdasági társaságokba új tagként beléphetnek, társasági tulajdont szerezhetnek.

Gazdasági társaság alapításához (kft. és rt. kivételével) legalább két tag szükséges. Létesítő okirat megkötésére, rt-nél alapszabály elfogadására van szükség. Az elfogadott létesítő okiratot közokiratba kell foglalni és ügyvéddel ellenjegyeztetni szükséges.

A társaság vagyonát alapításkor a tagok vagyoni hozzájárulása alkotja, ami lehet pénzbeli, illetve a gazdasági társaság tulajdonába adott nem pénzbeli hozzájárulás apport.

Kft: törzstőke összege 500 e forint. Alapításkor a pénzbetétek összege nem lehet kevesebb a törzstőke 30%-nál. A nem pénzbeli hozzájárulásokat a tagoknak a létesítő okirat cégbírósághoz történő benyújtása előtt rendelkezésre kell bocsátani.

Rt: előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul, amelynek összege nem lehet kevesebb (Zrt. 5 M Ft) nyílt rt. 20 millió forintnál. Alapításkor a pénzbeli hozzájárulás összege nem lehet kevesebb az alaptőke 30%-nál. A nem pénzbeli hozzájárulásokat a bejegyzési kérelem benyújtásáig rendelkezésre kell bocsátani (kivéve, ha az, az alaptőke 25%-át nem éri el, bejegyzéstől számított 5. év végéig).

A gazdasági társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégbíróságnak. A Gt. tv. előírja, hogy a gazdasági társaság a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától előtársaságként működhet. Az iratokon fel kell tüntetni, hogy „bejegyzés alatt”.

Az előtársaság üzletszerű tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, de a cégbejegyzésig hatósági engedélyhez kötött tevékenységet nem végezhet. Az előtársaságot az alapításának időpontjától a bejegyzésig könyvvezetési kötelezettség terheli. A beszámolási időszak az alapítás időpontjából a cégjegyzékbe való bejegyzés (vagy annak elutasítása) jogerőre emelkedésének napja között eltelt időszak.

Amíg előtársaságként működik: a tagok személyében nem történhet változás, létesítő okirat módosítására nem kerülhet sor, nem kezdeményezhető tag kizárása, nem határozható el jogutód nélküli megszűnés vagy más gazdasági társasággá történő átalakulás.

Pénzbeli hozzájárulás 384/ 32 követelések kapcsolt vállalkozással szemben

33 egyéb részesedési viszonyban lévő váll. szem.

Apport (létesítő okirat szerinti értékben) 1,2,3/ 32,33

Alapítással kapcsolatos költségek 51-57 / 111

111 / 38, 45-47

Cégbejegyzés esetén a cégjegyzékbe való bejegyzés napjával lezárt előtársasági időszakról elkészített beszámolóban a vállalkozás eszközeinek és idegen forrásainak különbözete az előtársaság saját tőkéje.

Az előtársaság bejegyzéséig jegyzett tőke nem szerepel a nyilvántartásokban.

Bejegyzés napján kell könyvelni:

32,33 / 411 jegyzett tőke

412 tőketartalék

Tőkejegyzés 384/328, 386/325

jogi képviselet díja 111/454, 466/454

illeték 111/454

leköt.tart.képzés 413/414 (ami 111-re ment áfa nélkül)

apport 161/328 161/325

ha szoftver 113/328 és ezt nem aktiváljuk külön

gép aktiválás 131/161

cégbejegyzés 328/411 amennyit jegyzett 325/411

leköt.bet.kamat elh. 391/974 lekötéstől bejegyzésig számítva

alapítás átsz. Écs 571/1191

leköt tart. feloldás 414/413 écs összegével

gép(ek) écs-k 571/139 cégbejegyzésig

4/b. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése. A vállalkozás tőkeszerkezetének elemzése.

A vagyon a vállalkozás eszközeinek és forrásainak összessége. A vállalkozás vagyoni helyzetét a beszámoló, mérleg adatai alapján vizsgálhatjuk. Ennek módszerei: átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni helyzetre vonatkozóan, az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.

A leggyakrabban használt, az eszközök összetételére vonatkozó mutatók:

- a befektetett eszközök értékének aránya az eszközök összértékén belül

- a forgóeszközök értékének aránya az eszközök összértékén belül

- a tárgyi eszközök értékének aránya a befektetett eszközök összértékén belül

- a készletek értékének aránya a forgóeszközök összértékén belül

- a követelések értékének aránya a forgóeszközök összértékén belül

- a pénzeszközök értékének aránya a forgóeszközök összértékén belül

A források összetételére vonatkozóan leggyakrabban használt mutatók:

- a saját tőke értékének aránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva

- a kötelezettségek értékének aránya a mérlegfőösszegen belül

- a jegyzett tőke aránya a saját tőke összértékén belül

- a rövid lejáratú kötelezettségek értékének aránya a kötelezettségek összértékén belül

Az abszolút eltérések módszere: amikor az előző év adataitól a tárgyévi adatok abszolút mértékben térnek el és ezek megállapítása után az eltérések okait, elemezzük és javaslatokat teszünk a jövőben megteendő intézkedésekre.

Ilyen módszerrel elemezhetők:

- immateriális javak

- befektetett pénzügyi eszközök

- váltókövetelések

- egyéb követelések

- saját tőke

- céltartalékok

- hátrasorolt kötelezettségek

- hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek

- aktív és passzív időbeli elhatárolások

A relatív eltérések módszere: amikor az abszolút eltérések megállapítása mellett az egyes mérlegtételek tartalmának megfelelő viszonyítási alapokat választunk ki, majd mutatószámokat képezünk. Ezt követően megvizsgáljuk a mutatószámok eltérését az előző időszakhoz képest, az indokokat, majd a következtetések alapján intézkedéseket javasolunk.

Ilyen módon elemezhető mérlegtételek lehetnek:

- tárgyi eszközök

használhatósági fok = tárgyi eszközök könyv szerinti értéke / táe. bruttó értéke x 100

tárgyi eszközök megújítása = tárgyévben aktivált értéke / tárgyi eszközök bruttó értéke x 100

tárgyi eszközök leírtsága = táe. halmozott értékcsökkenése / táe. bruttó értéke x 100

- készleteknél

átlagos anyagtárolási idő (nap) = anyagkészlet / 1 napi anyagfelhasználás

készletek forgási sebessége = értékesítés nettó árbevétele / készletek értéke

- követelések áruszállításból és szolgáltatásból

átlagos vevő futamidő = vevőkövetelés áruszállításból és szolgáltatásból – áfa

1 napi értékesítési árbevétel