MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 7. TÉTEL
7/a. A tárgyi eszközök fogalma, jellemzői, szerepük a gazdálkodásban. A tárgyi eszközök helye és csoportosítása a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének megállapítása, az amortizáció számításának módszerei. A terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása. A tárgyi eszközök értékhelyesbítése. A tárgyi eszközök értékelése a mérlegben.
Olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve egy évnél hosszabb ideig tartósan szolgálják. Általában nagy értékűek, több termelési folyamatban vesznek részt, fokozatosan használódnak el.
Beruházásnak minősül a tárgyi eszköz: beszerzése, előállítása, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése.
A tárgyi eszközöket két nagy csoportra lehet osztani: üzembe helyezett és üzembe nem helyezett tárgyi eszközök.
Az üzembe helyezett tárgyi eszközök csoportjába azokat az eszközöket kell sorolni, amelyeket rendeltetésszerűen használatba vett a vállalkozó. Üzembe helyezési okmányt kell készíteni, ezen feltüntetett értéken kell a tárgyi eszközt aktiválni, azaz bruttó értéken állományba venni.
Az üzembe nem helyezett tárgyi eszközök közé a beszerzett, de még használatba nem vett eszközöket kell sorolni.
A mérlegben a tárgyi eszközöket könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. A könyv szerinti érték a bruttó érték és az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés valamint ez utóbbi visszaírásának együttes egyenlege. Az értékhelyesbítés nem része a könyv szerinti értéknek.
A bruttó érték magában foglalja mindazokat a beszerzési és előállítási költségeket, amelyet a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig felmerültek és az egyedi tárgyi eszközökhöz hozzárendelhetők. A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor, legkésőbb az üzembe helyezéskor kell számításba venni.
Tárgyi eszközök értékadatai: bruttó érték (bekerülési érték)
+ vételár , + felár , engedmény
+ szállítási, rakodási költség
+ üzembe helyezési költség
+ beszerelési költség
+ alapozási költség
+ próbaüzemeltetési költség
+ beszerzéshez kapcsolódó adók
+ aktiválásig felmerült hitelek kamata
+ üzembe helyezésig felmerült biztosítási díj
+ vámköltségek az importnál
+ illetékek, hatósági díjak (engedélyek)
+ le nem vonható áfa
Nem része a bruttó értéknek a levonható általános forgalmi adó. Ha a tárgyi eszközt a vállalat állítja elő, akkor a bruttó érték alapvető eleme a bekerülési költség, előállítási költség.
Terv szerinti értékcsökkenés
A terv szerinti értékcsökkenést és annak költségként való elszámolását az eszköz üzembe helyezésének időpontjától kell megkezdeni. A tárgyi eszközök értékelésének az eredményre gyakorolt hatása az értékcsökkenés elszámolásában jelenik meg.
A terv szerinti értékcsökkenés az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét csökkenti. Az összköltség eljárással készített eredménykimutatásban az értékcsökkenési leírás összege nevesítve szerepel. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban az értékesítés közvetlen költségei között, más esetben az általános költségek között szerepel.
Szt. alapján terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni: a földterület, telek, erdő, képzőművészeti alkotás, üzembe nem helyezett beruházások beszerzési értéke után, gyűjteménynél, a tervezett maradványértéket elért tárgyi eszközöknél.
A vállalkozás hatáskörébe tartozik, hogy milyen módszerrel és ütemben kívánja a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A döntést befolyásolhatja: a vállalkozás tevékenysége, az eszköz hasznos élettartama, kapacitáskihasználása, használat körülményei.
A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési, beszerzési vagy előállítási értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben előreláthatóan használni fogják. A maradványértéket az eszköz hasznos élettartama végén várhatóan realizálható értéke alapján kell megállapítani.
Terven felüli értékcsökkenés
Elszámolható akkor: ha a tárgyi eszköz, a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert az eszköz a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált vagy megrongálódott, megsemmisült, illetve ha a könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értékénél.
Az érték terven felüli csökkenését – a maradványértéket is csökkentve – olyan mértékéig kell elszámolni, hogy a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságnak megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes piaci értéken szerepeljen a mérlegben.
A terven felüli értékcsökkenés elszámolása az egyéb ráfordításokon keresztül csökkenti az eredményt.
Visszaírás
A valódiság elvének megfelelően az eszközöket valós értéken kell a mérlegben szerepeltetni, így ha egy eszköznél a korábbi években terven felüli értékcsökkenést számoltak el, de annak okai már nem, illetve csak részben állnak fenn és az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, a terven felüli értékcsökkenés elszámolt összegét vissza kell írni az egyéb bevételekkel szemben. A visszaírás azonban nem lehet több, mint a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenés összege.
A mérlegben csak meglévő eszköz mutatható ki, a hiányzó eszköz nettó értékét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni, amely az eredménykimutatásban az egyéb ráfordítások összegét növeli. Ha később az eszközt fellelik, aktuális paci értékét rendkívüli bevételként kell elszámolni.
Értékhelyesbítés
A Szt. megengedi, hogy a tárgyi eszközök (beruházások és azokra adott előlegek kivételével) piaci értéken szerepeljenek a mérlegben. A piaci érték és az eszköz visszaírással korrigált nettó értéke közötti pozitív előjelű különbözet eszközcsoportonként elkülönítetten értékhelyesbítésként jelenik meg a mérlegben. Az értékhelyesbítésnek eredményre gyakorolt hatása nincs, az értékhelyesbítés összegét a saját tőkén belül, az értékelési tartalék tételben kell kimutatni.
II/1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok (12)
Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
Értékelés: vásárlás esetén ténylegeses beszerzési ár, - saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
A mérleg szerinti érték meghatározásánál figyelembe kell venni a terv szerinti értékcsökkenést, valamint a terven felül elszámolt értékcsökkenés, illetve annak visszaírása összegét.
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/2. Műszaki berendezések, gépek, járművek (13)
A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások.
Értékelés: vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (14)
A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetetten szolgáló berendezések, egyéb gépek, szállítóeszközök, számítástechnikai eszközök, bérbe vett eszközök és az azokon végzett beruházások, felújítások.
Értékelés vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
II/4. Tenyészállatok (15)
Azok az állatok, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket termelnek és ezen termékek értékesítése vagy egyéb hasznosítása biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Értékelés: vásárlás esetén tényleges beszerzési ár
- saját előállítás esetén előállítási költség
- apport esetén a létesítő okiratban szereplő apportérték
- térítés nélküli átvétel esetén piaci értéken vagy nyilvántartási értéken
Nettó érték = bruttó érték – terv szerinti écs – terven felüli écs + terven felüli écs visszaírása
Értékelés
- a forintban adott előleg a ténylegesen fizetett (a levonható áfa nélküli) összegben kerül kimutatásra
- devizában adott előleg forint értékét úgy kell megállapítani, hogy ha a devizát vásárolták akkor a hitelintézetnek fizetett forintösszeget kell figyelembe venni, ha devizaszámláról történt az átutalás, úgy a könyv szerinti árfolyamon számított forintértéket kell figyelembe venni.
7/b. A likviditás vizsgálatát szolgáló mérlegek. A cash-flow kimutatás tartalma és összeállítása. A pénzeszközök változására ható tényezők elemzése a cash-flow kimutatás alapján.
A fizetőképesség, a fizetési kézség és a fizetési gyakorlat elemzésére kell hangsúlyt fektetni. A likviditási mutatók a vállalkozás pénzügyi stabilitását mutatják. A mutatók a mérleg és az eredménykimutatás adataiból számíthatók.
A dinamikus likviditás mutatója arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény x 100
Rövid lejáratú kötelezettségek
A hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás tárgyévi üzemi tevékenységének eredmény mennyire fedezi a kötelezettségeket.
Üzemi (üzleti) tevékenység eredmény x 100
Hosszú lejáratú kötelezettségek
A kamat- fedezettségi mutató megmutatja, hogy az adózás előtti eredmény mekkora fedezetet nyújt a kamatráfordításokra.
Adózás előtti eredmény + fizetett kamatok x 100
Fizetett kamatok
Eladósodottság vizsgálata az eredménykimutatás adatainak felhasználásával
Az eladósodottság az idegen forrásoknak az összes forráshoz viszonyított (mérlegből számított) arányával jellemezhető.
Az árbevételre vetített eladósodottság azt mutatja, hogy az árbevétel mekkora fedezetet nyújt a kötelezettségeknek a likvid forgóeszközökkel csökkentett részére.
Kötelezettségek – likvid forgóeszközök x 100
Értékesítés nettó árbevétele
A rövid távú eladósodottság azt mutatja, hogy az árbevétel milyen arányban nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségek likvid részére.
Rövid lejáratú kötelezettségek – likvid forgóeszközök x 100
Értékesítés nettó árbevétele
Likviditási mérleg
A likviditási mérleg a rendelkezésre álló pénz, a pénzzé tehető eszközök és a rövidlejáratú kötelezettségek összevetését teszi lehetővé időfokozatonkénti bontásban.
Eszközök megnevezése Előző év Tárgyév Források megnevezése Előző év Tárgyév
I. Azonnal rendelk. álló I. Azonnal esedékes kötelezettség
Pénztár 50. sor Egyéb kötelezetts. 95. sor
Bankbetét 51. II. Éven belül esed. kötelezettségek
Értékpapírok 47. Rövidlej. köt. 86.
II. Éven belül behajtható követelés Passzív időbeli elhatárolások
III. Éven belül pénzé tehető eszközök Céltartalék
Készletek 28. sor III. Hosszú lejáratú kötelezettség köv. évi részlete
Aktív időbeli elh. 52. IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek
IV. Éven túl pénzé tehető eszközök Hosszú lejáratú kötelezettségek 77.
Készletek Passzív i. elhat. 98.
Követelések 35. V. Vissza nem fizetendő forrás
V. Befektetett eszközök 01. sor Saját tőke
Összesen: Összesen:
Mutatók:
1.) azonnal rendelkezésre álló eszköz tárgyévet is számolni kell mindenhol
azonnal esedékes kötelezettség
2.) azonnal rendelkezésre álló eszköz + éven belül behajtható követelés
azonnal esedékes kötelezettség + éven belül esedékes kötelezettség
3.) azon.rendelá. eszköz + éven belül beh. köv. + éven belül pénz. teh. eszközök
azonnal esed.kötelezett. + éven bel.esed.köt. + hosszú lej.köt.köv.évi részlete
4.) azon.rendel.á.eszk.+ éven belül beh.köv. + éven túl pénzé teh.eszk.
azonnal esed. köt. + éven belül esed. köt. + hosszú lej.köv.évi részl. + hosszú lej.köt.
I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz változás ( Működési cash flow ) 1-13. sorok
1. +- Adózás előtti eredmény - kapott osztalék
2. + Elszámolt amortizáció tárgyévi écs
3. +- Elszámolt értékvesztés és visszaírás +értékvesztés-visszaírás+terven felüli écs
4. +- Céltartalék képzés és felhasználás különbözete tárgyév - előző év
5. +- Befektetett eszközök értékesítésének eredménye különbözet – térítés nélküli átadás
Ha nyereség,akkor negatív.
6. +- Szállítói kötelezettség változása tárgyév-előző év, beruh.sz.nélkül
7. +- Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása kapott előleg+váltótartozás+egyébrljköt (ha csökken akkor negatív)
8. +- Passzív időbeli elhatár. változása táév-előző év ha nő akkor + , ha csökken -
9. +- Vevő követelés változása táév-előző év - értékvesztés + visszaírás
10. +- Forgóeszközök ( vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül ) változása táév-előző év Készlet, egyéb követelés változás + értékvesztés
ha pozitívra jön ki, akkor negatív
11. +- Aktív időbeli elhatárol. változása ha csökken +, ha nő -
12. - Fizetett, fizetendő adó
( nyereség után ) Tárgyévi adat
13. - Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés Tárgyévi adat
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz változás
(Befektetési cash flow, 14-16. sorok)
14. - Befektetett eszközök beszerzése Besz.nettó+ táévi ber.száll – előző évi ber.száll
15. + Befektetett eszközök eladása Eladási ár
16. + Kapott osztalék, részesedés Tárgyévi
III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz változás
(Finanszírozási cash flow 17-24. sorok)
17. + Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele
18. + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevét.
19. + Hitel és kölcsön felvétel Tárgyévi
20. + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása III/5. sor előző – tárgyév
21. + Véglegesen kapott pénzeszköz
22. - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás)
23. - Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése
24. - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Tárgyévi visszafizetés
25. - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
26. - Véglegesen átadott pénzeszköz
27. - Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása
IV. Pénzeszközök változása
(+,-I+-II+-III. sorok) Tárgyévi – előző évi
Pénzeszközök az időszak elején
Pénzeszközök az időszak végén
Pénzeszközök változása
A cash flow-általánosan nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt. A cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiadások különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.
A kimutatás összeállítása történhet:
- közvetlenül, a pénzbevételek és pénzkiadások csoportosításával
- közvetett módszerrel, az adózott eredményből kiindulva, ezt a pénzmozgást nem tartalmazó, de az adózott eredmény levezetéséhez számításba vett eszköz- és forrástételek állományváltozásával korrigálva
A kettős könyvvitel üzemgazdasági szemlélete a pénzügyi folyamatokat nem emeli ki, ezért szükséges a cash flow kimutatás közvetett módszerrel való összeállítása.
A vállalkozás gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a pénzügyi helyzet vizsgálata.
A pénzügyi helyzet megítélésének 3 fő iránya:
- hosszú lejáratú fizető – és hitelképesség : adósságállomány
- rövid lejáratú fizető – és hitelképesség : likviditás
- pénzáramok : cash flow
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon megjelenik az összes olyan pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből - termék, illetve áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból - származik, valamint azok a bevételek, amelyek a normál üzletmenettel összefüggnek, de nem az árbevétel részei (kapott kötbér, késedelmi kamat stb.).
Ugyancsak itt jelenik meg a más cégeknél meglévő vagyonrészek után kapott osztalék, valamint a kamatbevételek összege is.
A kiadási oldal leglényegesebb tételei az üzemi tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások, mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. A bevételi oldal logikáját követve itt jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek is.
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására
Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek. Itt jelenik meg - mint egy pénzügyi befektetés hozama - a kapott osztalék, a részesedés is
A kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások alkotják.
A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására
A tevékenységnek ez a része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (a saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában.
Az operatív cash flow meghatározására a gyakorlatban kétféle módszer alakult ki:
- egyrészt a direkt módszer: melynek alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat (és csak azokat), amelyek a pénzállományt csökkentik, másrészt az
- indirekt módszer: mely az előző módszernél elterjedtebb a hatályos számviteli szabályozás által általánosan alkalmazott módszer. Lényege, hogy a kiindulási alapnak valamely számviteli eredmény-kategóriát tekintjük, amit korrigálunk azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.
MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ 8. TÉTEL
8/a. A tárgyi eszközök állományának növekedése és csökkenése. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események elszámolása, a gazdasági események bizonylatai. A tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A beruházás, felújítás, fenntartás elkülönítése. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása. A tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
| Tárgyi eszközök | ||
| állománynövekedése | állománycsökkenése | könyvelések alapbizonylatai |
| Beszerzés | Értékesítés | Külső számlák |
| Követelés fejében átvétel (98) | Terv szerinti értékcsökkenés (86) | Szerződések |
| Térítés nélküli átvétel (98) | Terven felüli értékcsökkenés (86) | Társasági szerződés |
| Apport | Selejtezés | Leltári többlet jegyzőkönyve |
| Tulajdoni hányad fejében átvétel (98) | Térítés nélküli átadás (88) | Térítés nélküli átvétel bizonylata |
| Leltári többlet | Káresemény (86) | Hagyatéki, ajándékozási bizonylat |
| Saját előállítás | Hiány (86) | Saját előállítás esetén jegyzőkönyv |
| | Apportként történő átadás (88) | Szállítólevél |
| | Kötelezettség teljesítésére átadott tárgyi eszközök | Üzembe helyezési jegyzőkönyv |
II/5. Beruházások, felújítások (16)
Beruházás a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig végzett tevékenység.
Továbbá a beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítése, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is.
Felújítás
Az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő tevékenység, amely az adott eszköz élettartamának megnövekedésével jár, a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a tárgyi eszköz részeinek eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével növeli a tárgyi eszköz teljesítőképességét, használhatóságát.
Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódott karbantartás.
Értékelés: kiindulás az elszámolt bekerülési érték, melyet csökkenthet a terven felüli écs, illetve növelhet a terven felüli écs visszaírása.
II/6. Beruházásokra adott előlegek
A beruházási szállítónak, import beszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok eladójának ilyen címen átutalt összeg.
Tárgyi eszközök nyilvántartása, tartalmazni kell: a tárgyi eszköz vállalkozáshoz kerülése évét, gyártási évét és számát, használatba vételének időpontját, beszerzési – előállítási költségét.
A mindenkori nettó érték meghatározásának feltételeit (években meghatározott várható használati idejét, maradványértéket, értékcsökkenés elszámolásának módját, az écs százalékos mértékét, teljesítményarányos egységkulcsot – évenkénti teljesítmény tényleges mértékét, éves leírás összegét, terven felüli écs összegét okát, terv szerinti écs megváltoztatásának indokait – időpontját, éves értékcsökkenés új összegét).
Ha az értékcsökkenés számvitelben meghatározott és adótörvényben elismert mértéke eltérő, akkor a nyilvántartásba célszerű felvenni az adózás szerinti nettó érték alakulását is. Az eltérés eredményhatását, amely a fizetendő adó összegén keresztül jelentkezik, a kiegészítő mellékletben ismertetni kell.
Ha a tárgyi eszközöket a vállalkozás piaci értéken szerepelteti a mérlegben, az analitikus nyilvántartást további tételekkel kell kiegészíteni, fel kell tüntetni: a eszköz piaci értéké és annak változásait, az értékhelyesbítés nyitó egyenlegét, az értékhelyesbítés tárgyévi növekedését, csökkenését és az értékhelyesbítés záró egyenlegét.
Ismertetni kell: a bruttó érték, az értékhelyesbítés meghatározásához választott értékelési módszereket,
- ha az előző évhez képes az értékelési gyakorlat megváltozott, be kell mutatni annak hatását
- az értékcsökkenés elszámolásáról: melyik eszközcsoportnál milyen módszert alkalmaz a vállalkozó, milyen gyakorisággal számolja el az értékcsökkenést, mi tette szükségessé a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, ez hogyan hatott az eredményre, az értékcsökkenés számvitelben és adózásban eltérő elszámolási módszerből eredő a fizetendő adó összegét befolyásoló korrekciós tényezők felsorolását.
A kiegészítő melléletben be kell mutatni a tárgyi eszközök nyitó bruttó értékét, annak növekedését, csökkenését, zárt bruttó értékét, külön az átsorolásokat, továbbá a halmozott értékcsökkenés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, záró értékét, külön az átsorolásokat, a tárgyévi értékcsökkenési leírás összegét legalább a mérlegérték szerinti bontásban.
Amennyiben az év végi értékelés során azt állapítják meg, hogy a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor a korábban kimutatott értékhelyesbítést az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. A könyv szerinti értéket terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell a piaci érték szintjére lecsökkentetni.
8/b. A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség. A könyvvizsgáló feladatai. Könyvvizsgálói jelentés és záradék tartalma. A beszámolók elektronikus közzététel és letétbe helyezés.
A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről.
Az Számviteli törvény szerint a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál kötelező, kivéve ha a vállalkozó éves, illetve éves szintre átszámított nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két éve átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot.
Nem élhet azonban ezzel a könnyítéssel:
Az a kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő: a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
Az a vállalkozó, aki (amely) a megbízható és valós kép érdekében - eltér a törvény előírásaitól.
Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói tagság választható. A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, e törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója köteles együttműködni a konszolidálásba bevont vállalkozás könyvvizsgálójával. Ez azonban az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálójának a felelősségét nem korlátozza.
A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatáról – a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó – írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.
A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:
- a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét;
- a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit (különösen melyik vállalkozó, melyik üzleti évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó beszámolója), a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölésével együtt;
- a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;
- az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt (a záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását) megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
- a könyvvizsgáló éves beszámolóhoz, egyszerűsített éves beszámolóhoz, összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz adott, a könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
- a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
-hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);
- a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel;
- a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
- a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
- könyvvizsgálói társaság esetén társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát is.
Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve főleg hátrányos változásokra, az éves eredményt befolyásoló kedvezőtlen tényezők bemutatására. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat
és felvilágosítást kérni.
Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, a létesítő okirat megsértéséről, vagy olyan tényről szerez tudomást, amely a vállalkozó helyzetét, jövőbeni kilátásait hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni, s indokolt esetben jogosult, illetve köteles az igazgatóság, a felügyelő bizottság vagy a legfőbb szerv összehívását kezdeményezni.
A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.
Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan hitelesítő záradékot ad:
„A könyvvizsgálat során a vállalkozó beszámolóját…., annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy a….. beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van.”
Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.
Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását (az elutasítás okainak részletes feltüntetésével) tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
A közzétételi kötelezettség kiemelten a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodóra vonatkozik. A vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet. Közzététel a beszámolónak az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának a letétbe helyezéssel egyidejűleg történő megküldésével teljesíthető. Ha a vállalkozás beszámolóját könyvvizsgáló nem auditálta, a vállalkozás köteles a beszámoló minden példányán feltüntetni: a közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva. Az éves beszámolót, az egyszerűsített beszámolót a könyvvizsgálói záradékkal együtt az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe kell helyezni. Az összevont (konszolidált) éves beszámolót 180 napon belül kell a cégbíróságnál letétbe helyezni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése