Mérlegképes könyvelő tanfolyam 11/a tétel
11/a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.
B/I. Készletek
B/I/1. Anyagok
B/I/2. Befejezetlen termelés és félkész termék
B/I/3. Növendék, hízó és egyéb állatok
B/I/4. Késztermékek
B/I/5. Áruk
B/I/6. Készletekre adott előlegek
A mérlegben kimutatott készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, rövid távon szolgáló eszközök.
A készletek eredetük szerint:
- vásárolt készletek azok az eszközök, amelyeket a vállalkozás az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fog felhasználódni (anyagok 21-22, áruk 26-28)
- saját termelésű készletek vagy az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
(befejezetlen és félkész 23, növendék- hízó és egyéb állat 24, késztermékek 25)
- a készletek között kell kimutatni továbbá: a növendék, hízó és az egyéb állatokat
- a gazdasági taralmát tekintve követelésnek minősülő készletekre adott előleget (áfa-t nem tartalmazó összegben)
Vásárolt készletek
Anyagok olyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. (nyers és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok, fenntartási anyagok és egyéb anyagok)
Az áruk azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
- kereskedelmi áruk:
- betétdíja göngyöleg (mindaz a csomagolási eszköz, amely a termék szállítása, tárolás közben a sérüléstől óvja, többször felhasználható, rá a kibocsátójának visszaváltási kötelezettsége van). Az export céljára szolgáló csomagolóeszközök nem minősülnek betétdíjas göngyölegnek.
- közvetített szolgáltatások: azok a teljesítmények, amelyeket a megrendelővel kötött szerződés alapján a vállalkozó más vállalkozóval végeztet el és változatlan formában tovább értékesíti a megrendelőnek
A vásárolt készleteket tényleges beszerzési áron vagy azt közelítő becsléssel megállapított értéken kell a mérlegben szerepeltetni, csökkentve a Szt. szerint elszámolandó értékvesztés összegével, növelve a visszaírással.
A vállalkozó döntése alapján:
- nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást
- csak értékbeni nyilvántartást vezet
- csak mennyiségi nyilvántartás vezet
- mennyiségi és értékbeni nyilvántartást egyaránt vezet.
A záró készlet értékének megállapításához különböző értékelési módszereket alkalmazhat:
A nyilvántartás választott módszere Év közben Év végén
nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a beszerzést költségként elszámolja - a nyitókészlet költség
- a leltározás szerint zárókészlet állományba vétele költséghelyesbítésként
- értékelés az utolsó beszerzés árával (tényleges vagy átlagos beszerzési áron)
év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet
- tényleges beszerzési áron
- átlagos beszerzési áron
- elszámoló áron (+/-) árkülönbözet, árrés csak a felhasználás jelent költséget, amelynek összege meghatározható:
- kifogyás szerint FIFO
- csúsztatott vagy átlagáron
- tényleges beszerzési áron (év végéig helyesbíteni kell) a záró állomány a leltárban rendelkezésre áll, értékelése:
- tényleges beszerzési áron
- súlyozott – átlagos beszerzési áron
- tényleges beszerzési áron (az elszámoló ár helyesbítésével)
Az egyedileg tételesen hozzárendelhető beszerzési ár használata akkor lehetséges, ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet egy beszerzésből származik.
Az átlagos (súlyozott) beszerzési ár használata akkor előnyös, ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitó készlet is volt. Az átlagos beszerzési ár meghatározásánál a vállalkozó választhat: minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg, vagy időszakonként számítja ki.
A kifogyás sorrendjén alapuló eljárások:
- FIFO elv szerint a legrégebbi készletből történi a felhasználás, így a zárókészlet mindig az utoljára történő beszerzésből származik
- HIFO elv alapján a legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan leértékel és a piaci ártól elmarad)
- LOFO elv alapján a legalacsonyabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan felértékel, a piaci árhoz folyamatosan közelít)
- LIFO elv szerint az aktuális felhasználás mindig az utolsó beszerzésből történik, a piaci árral ellentétesen mozog (nem valós, se nem óvatos)
Egyedi beszerzési ár Átlagos beszerzési ár FIFO
minden beszerzés egyedi áron szerepel és kerül felhasználásra a beszerzések egyedi áraiból súlyozott átlagáron elszámolt felhasználás az először beérkezett készlet kerül felhasználásra beszerzési áron
Zárókészlet értéke tényleges beszerzési áron átlagolt beszerzési áron utolsó beszerzési áron
Viszonya az átlagárhoz, ha az ár: - Csökken vagy nő, megegyezik. Csökken: felértékel, nő akkor leértékel.
A vállalkozások a vásárolt készletek évközbeni nyilvántartására a tényleges beszerzési árakon kívül alkalmazhatnak elszámoló árat, illetve fogyasztói árat is.
Az árkülönbözet, illetve az árrés hozzárendelésével mérlegkészítéskor megállapítható a beszerzési ár.
Az árkülönbözet számla az elszámoló ár és a beszerzési ár különbözetét tartalmazza, ebből következően, ha az árkülönbözet számla T egyenlege mutat, a vállalkozás elszámoló ára alacsonyabb, mint a tényleges beszerzési ár, K egyenleg esetén a vállalkozás kedvezőbb áron szerezte be a készleteit, mint annak nyilvántartási ára.
Ha a nyilvántartás fogyasztói áron történik, a beszerzési ár és a fogyasztói ár különbözetét árrés számlákon kell elszámolni a készletmozgások alkalmával. A fogyasztói ár áfa-t is tartalmaz.
Elszámoló ár alkalmazása esetében a vállalkozónak a számviteli politika keretében döntenie kell az elszámoló ár képzésének módjáról, tartalmáról. (tartalmazza-e a beszerzéshez kapcsolódó mellékköltségeket-e)
Az elszámoló árnak a tényleges beszerzési árat kell megközelítenie, ezért időszakonként indokolt összehasonlítani a tényleges beszerzési árakkal és jelentős eltérés esetén az elszámoló árat módosítani kell. A módosítás következtében a készlet összértéke nem változhat meg, mivel az elszámoló árhoz kapcsolódik a beszerzési árra történő helyesbítés, a különbözet készletmozgások alkalmával történő elszámolása.
Az egyéb árukészletet a vállalkozó beszerzési áron vagy fogyasztói áron is nyilvántarthatja.
A betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron tartják nyilván, ebben az esetben a göngyölegek árkülönbözete számlán kell kimutatni a beszerzési ár és a betétdíjas ár különbözetét.
A közvetített szolgáltatásokat, teljesítményeket a vállalkozás számlázott áron tartja nyilván.
Bármilyen nyilvántartást és értékelési módszert alkalmazott a vállalkozó, a tárgyidőszak végén meglévő, a leltárba felvett vásárolt készletet beszerzési értéken értékelni kell, majd az így megállapított értéket az értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, esetleg a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásával helyesbíteni kell.
Az óvatos értékelés elvének megfelelően a készletek beszerzési árát, előállítási költségét illetve könyv szerinti értékét csökkenteni kell, értékvesztést kell elszámolni, ha:
- a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési) illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke,
- a saját termelésű készletek bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára.
A készletek minőségi, hasznosítási szempontból csökkent értékűekké váltak.
Visszaírással csökkenteni kell a korábban elszámolt értékvesztést, ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét.
Gazdasági események
Vásárolt készletek
Állománynövekedései Állománycsökkenései Könyvelések alapbizonylatai
Beszerzés Anyagfelhasználás Anyag- és áru bevételezési jegy
Visszáru Eladott áru Anyagkivételezési jegy
Anyag-visszavételezés Továbbszámlázott közvetített szolgáltatások Külső számlák
Követelés fejében átvétel Tartozás kiegyenlítésére átadott készletek Szerződések
Térítés nélküli átvétel Selejtezés Tagsági szerződés
Ajándékként, hagyatékként kapott Térítés nélküli átadás Leltár hiány/többlet jegyzőkönyve
Apport Káresemény Kárfelvételi jegyzőkönyv
Tulajdoni hányad fejében átvétel Hiány Selejtezési jegyzőkönyv
Leltári többlet Apportként történő átadás Értékvesztésről és annak visszaírásáról szóló jegyzőkönyv
Csereszerződés keretében átvétel Átsorolás Térítés nélküli átadás
Vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel értékvesztés Hagyatéki, ajándékozási bizonylatok
Átsorolások Átsorolási jegyzőkönyv
Visszaírt értékvesztés szállítólevél
A vásárolt készletek között a gazdálkodó tulajdonában lévő készleteket szabad kimutatni. A gazdálkodó birtokában lévő és nem a tulajdonát képező készleteket a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani.
Eredménykimutatással való kapcsolat:
Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Egyéb ráfordítás (86)
Értékvesztés Egyéb ráfordítás (86)
Visszaírás Egyéb bevétel (96)
Anyagfelhasználás Anyagköltség (511)
Értékesítés ELÁBÉ (814), közvetített szolgáltatás (815)
Apportként történő átadás Rendkívüli ráfordítás (88)
Térítés nélküli átadás Rendkívüli ráfordítás (88)
Követelés fejében átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Részesedés fejében átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Térítés nélküli átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Mérlegképes könyvelő tanfolyam 11/b tétel
11/a. A készletek fogalma, helyük és csoportosításuk a mérlegben, a bekerülési értékbe tartozó tételek. A készletek értékelése és helye a mérlegben, az értékelés bizonylati alátámasztása. A készletek értékvesztése és annak visszaírása. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események és azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A vásárolt készletek állományváltozásai, azok bizonylatai, könyvelése. A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása.
B/I. Készletek
B/I/1. Anyagok
B/I/2. Befejezetlen termelés és félkész termék
B/I/3. Növendék, hízó és egyéb állatok
B/I/4. Késztermékek
B/I/5. Áruk
B/I/6. Készletekre adott előlegek
A mérlegben kimutatott készletek a vállalkozó tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, rövid távon szolgáló eszközök.
A készletek eredetük szerint:
- vásárolt készletek azok az eszközök, amelyeket a vállalkozás az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fog felhasználódni (anyagok 21-22, áruk 26-28)
- saját termelésű készletek vagy az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
(befejezetlen és félkész 23, növendék- hízó és egyéb állat 24, késztermékek 25)
- a készletek között kell kimutatni továbbá: a növendék, hízó és az egyéb állatokat
- a gazdasági taralmát tekintve követelésnek minősülő készletekre adott előleget (áfa-t nem tartalmazó összegben)
Vásárolt készletek
Anyagok olyan munkatárgyak, amelyek a termelési folyamatban egyszer vesznek részt, értékük teljes egészében átmegy az előállított termék vagy szolgáltatás értékébe. (nyers és alapanyagok, segédanyagok, üzemanyagok, fűtőanyagok, fenntartási anyagok és egyéb anyagok)
Az áruk azok a termékek, szolgáltatások, amelyeket a vállalkozó változatlan formában való továbbértékesítés céljából szerzett be.
- kereskedelmi áruk:
- betétdíja göngyöleg (mindaz a csomagolási eszköz, amely a termék szállítása, tárolás közben a sérüléstől óvja, többször felhasználható, rá a kibocsátójának visszaváltási kötelezettsége van). Az export céljára szolgáló csomagolóeszközök nem minősülnek betétdíjas göngyölegnek.
- közvetített szolgáltatások: azok a teljesítmények, amelyeket a megrendelővel kötött szerződés alapján a vállalkozó más vállalkozóval végeztet el és változatlan formában tovább értékesíti a megrendelőnek
A vásárolt készleteket tényleges beszerzési áron vagy azt közelítő becsléssel megállapított értéken kell a mérlegben szerepeltetni, csökkentve a Szt. szerint elszámolandó értékvesztés összegével, növelve a visszaírással.
A vállalkozó döntése alapján:
- nem vezet sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást
- csak értékbeni nyilvántartást vezet
- csak mennyiségi nyilvántartás vezet
- mennyiségi és értékbeni nyilvántartást egyaránt vezet.
A záró készlet értékének megállapításához különböző értékelési módszereket alkalmazhat:
A nyilvántartás választott módszere Év közben Év végén
nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást a beszerzést költségként elszámolja - a nyitókészlet költség
- a leltározás szerint zárókészlet állományba vétele költséghelyesbítésként
- értékelés az utolsó beszerzés árával (tényleges vagy átlagos beszerzési áron)
év közben folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet
- tényleges beszerzési áron
- átlagos beszerzési áron
- elszámoló áron (+/-) árkülönbözet, árrés csak a felhasználás jelent költséget, amelynek összege meghatározható:
- kifogyás szerint FIFO
- csúsztatott vagy átlagáron
- tényleges beszerzési áron (év végéig helyesbíteni kell) a záró állomány a leltárban rendelkezésre áll, értékelése:
- tényleges beszerzési áron
- súlyozott – átlagos beszerzési áron
- tényleges beszerzési áron (az elszámoló ár helyesbítésével)
Az egyedileg tételesen hozzárendelhető beszerzési ár használata akkor lehetséges, ha a mérlegben értékelendő vásárolt készlet egy beszerzésből származik.
Az átlagos (súlyozott) beszerzési ár használata akkor előnyös, ha a mérlegben értékelendő készletből az adott év során többször is volt időben és árban változó beszerzés, illetve nyitó készlet is volt. Az átlagos beszerzési ár meghatározásánál a vállalkozó választhat: minden beszerzés után újra és újra kiszámítja és az aktuális készletcsökkenések értékét ennek alapján határozza meg, vagy időszakonként számítja ki.
A kifogyás sorrendjén alapuló eljárások:
- FIFO elv szerint a legrégebbi készletből történi a felhasználás, így a zárókészlet mindig az utoljára történő beszerzésből származik
- HIFO elv alapján a legmagasabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan leértékel és a piaci ártól elmarad)
- LOFO elv alapján a legalacsonyabb beszerzési áron bevételezett készletből történik a felhasználás (folyamatosan felértékel, a piaci árhoz folyamatosan közelít)
- LIFO elv szerint az aktuális felhasználás mindig az utolsó beszerzésből történik, a piaci árral ellentétesen mozog (nem valós, se nem óvatos)
Egyedi beszerzési ár Átlagos beszerzési ár FIFO
minden beszerzés egyedi áron szerepel és kerül felhasználásra a beszerzések egyedi áraiból súlyozott átlagáron elszámolt felhasználás az először beérkezett készlet kerül felhasználásra beszerzési áron
Zárókészlet értéke tényleges beszerzési áron átlagolt beszerzési áron utolsó beszerzési áron
Viszonya az átlagárhoz, ha az ár: - Csökken vagy nő, megegyezik. Csökken: felértékel, nő akkor leértékel.
A vállalkozások a vásárolt készletek évközbeni nyilvántartására a tényleges beszerzési árakon kívül alkalmazhatnak elszámoló árat, illetve fogyasztói árat is.
Az árkülönbözet, illetve az árrés hozzárendelésével mérlegkészítéskor megállapítható a beszerzési ár.
Az árkülönbözet számla az elszámoló ár és a beszerzési ár különbözetét tartalmazza, ebből következően, ha az árkülönbözet számla T egyenlege mutat, a vállalkozás elszámoló ára alacsonyabb, mint a tényleges beszerzési ár, K egyenleg esetén a vállalkozás kedvezőbb áron szerezte be a készleteit, mint annak nyilvántartási ára.
Ha a nyilvántartás fogyasztói áron történik, a beszerzési ár és a fogyasztói ár különbözetét árrés számlákon kell elszámolni a készletmozgások alkalmával. A fogyasztói ár áfa-t is tartalmaz.
Elszámoló ár alkalmazása esetében a vállalkozónak a számviteli politika keretében döntenie kell az elszámoló ár képzésének módjáról, tartalmáról. (tartalmazza-e a beszerzéshez kapcsolódó mellékköltségeket-e)
Az elszámoló árnak a tényleges beszerzési árat kell megközelítenie, ezért időszakonként indokolt összehasonlítani a tényleges beszerzési árakkal és jelentős eltérés esetén az elszámoló árat módosítani kell. A módosítás következtében a készlet összértéke nem változhat meg, mivel az elszámoló árhoz kapcsolódik a beszerzési árra történő helyesbítés, a különbözet készletmozgások alkalmával történő elszámolása.
Az egyéb árukészletet a vállalkozó beszerzési áron vagy fogyasztói áron is nyilvántarthatja.
A betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron tartják nyilván, ebben az esetben a göngyölegek árkülönbözete számlán kell kimutatni a beszerzési ár és a betétdíjas ár különbözetét.
A közvetített szolgáltatásokat, teljesítményeket a vállalkozás számlázott áron tartja nyilván.
Bármilyen nyilvántartást és értékelési módszert alkalmazott a vállalkozó, a tárgyidőszak végén meglévő, a leltárba felvett vásárolt készletet beszerzési értéken értékelni kell, majd az így megállapított értéket az értékvesztés elszámolásával csökkenteni kell, esetleg a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásával helyesbíteni kell.
Az óvatos értékelés elvének megfelelően a készletek beszerzési árát, előállítási költségét illetve könyv szerinti értékét csökkenteni kell, értékvesztést kell elszámolni, ha:
- a vásárolt készlet bekerülési (beszerzési) illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke,
- a saját termelésű készletek bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára.
A készletek minőségi, hasznosítási szempontból csökkent értékűekké váltak.
Visszaírással csökkenteni kell a korábban elszámolt értékvesztést, ha a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét.
Gazdasági események
Vásárolt készletek
Állománynövekedései Állománycsökkenései Könyvelések alapbizonylatai
Beszerzés Anyagfelhasználás Anyag- és áru bevételezési jegy
Visszáru Eladott áru Anyagkivételezési jegy
Anyag-visszavételezés Továbbszámlázott közvetített szolgáltatások Külső számlák
Követelés fejében átvétel Tartozás kiegyenlítésére átadott készletek Szerződések
Térítés nélküli átvétel Selejtezés Tagsági szerződés
Ajándékként, hagyatékként kapott Térítés nélküli átadás Leltár hiány/többlet jegyzőkönyve
Apport Káresemény Kárfelvételi jegyzőkönyv
Tulajdoni hányad fejében átvétel Hiány Selejtezési jegyzőkönyv
Leltári többlet Apportként történő átadás Értékvesztésről és annak visszaírásáról szóló jegyzőkönyv
Csereszerződés keretében átvétel Átsorolás Térítés nélküli átadás
Vagyonfelosztási javaslat szerinti átvétel értékvesztés Hagyatéki, ajándékozási bizonylatok
Átsorolások Átsorolási jegyzőkönyv
Visszaírt értékvesztés szállítólevél
A vásárolt készletek között a gazdálkodó tulajdonában lévő készleteket szabad kimutatni. A gazdálkodó birtokában lévő és nem a tulajdonát képező készleteket a 0. számlaosztályban kell nyilvántartani.
Eredménykimutatással való kapcsolat:
Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés Egyéb ráfordítás (86)
Értékvesztés Egyéb ráfordítás (86)
Visszaírás Egyéb bevétel (96)
Anyagfelhasználás Anyagköltség (511)
Értékesítés ELÁBÉ (814), közvetített szolgáltatás (815)
Apportként történő átadás Rendkívüli ráfordítás (88)
Térítés nélküli átadás Rendkívüli ráfordítás (88)
Követelés fejében átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Részesedés fejében átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Térítés nélküli átvétel Rendkívüli bevétel (98)
Mérlegképes könyvelő tanfolyam 11/b tétel
11/b. A fedezeti költségszámítás módszere és felhasználási lehetőségei a vállalkozói döntések meghozatalánál. A költségek csoportosítása a fedezeti költségszámítás követelményeinek megfelelően.
A termelést előkészítő tevékenység a költségek tervezéséből és piackutatási tevékenységből áll. A költségek tervezése a vállalkozás számára kiemelkedő jelentőségű.
A termelési költségek a tevékenység volumenéhez való viszonyuk szerint lehetnek: változó és viszonylag állandó költségek.
A változó költségek azok, amelyek a tevékenység volumenével arányosan változnak. Attól függően, hogy a tevékenység volumenének változása az adott költség változásában milyen elmozdulást eredményez, megkülönböztetünk:
- lineárisan változó (tevékenység volumenének változásával egyenes arányban változnak)
- progresszíven változó (a tevékenység volumenének változásánál nagyobb arányban változnak)
- degresszíven változó költségeket (a tevékenység volumenének változásánál kisebb arányban változnak)
A viszonylag állandó költségek közé azokat a költségeket soroljuk, amelyek a tevékenység volumenének változására (egy adott értéktartományon belül) érzéketlenek.
Fedezetszámítások:
Fedezeti pont darabszám = állandó költségek / egységár – egy egység változó költsége
Fedezeti ár = állandó költség + változó költség (egyésgre)
megrendelés darab
Fedezeti összeg = árbevétel – változó költség
Fedezeti összeg = állandó költség + nyereség
A fedezeti hányad a fedezeti összegnek az árbevételhez viszonyított értéke:
Fh= fedezeti összeg / árbevétel
Fedezeti összeg számítása:
Árbevétel
- közvetlen költségek
fedezeti összeg
- fix költségek
eredmény
A termelést előkészítő tevékenység a költségek tervezéséből és piackutatási tevékenységből áll. A költségek tervezése a vállalkozás számára kiemelkedő jelentőségű.
A termelési költségek a tevékenység volumenéhez való viszonyuk szerint lehetnek: változó és viszonylag állandó költségek.
A változó költségek azok, amelyek a tevékenység volumenével arányosan változnak. Attól függően, hogy a tevékenység volumenének változása az adott költség változásában milyen elmozdulást eredményez, megkülönböztetünk:
- lineárisan változó (tevékenység volumenének változásával egyenes arányban változnak)
- progresszíven változó (a tevékenység volumenének változásánál nagyobb arányban változnak)
- degresszíven változó költségeket (a tevékenység volumenének változásánál kisebb arányban változnak)
A viszonylag állandó költségek közé azokat a költségeket soroljuk, amelyek a tevékenység volumenének változására (egy adott értéktartományon belül) érzéketlenek.
Fedezetszámítások:
Fedezeti pont darabszám = állandó költségek / egységár – egy egység változó költsége
Fedezeti ár = állandó költség + változó költség (egyésgre)
megrendelés darab
Fedezeti összeg = árbevétel – változó költség
Fedezeti összeg = állandó költség + nyereség
A fedezeti hányad a fedezeti összegnek az árbevételhez viszonyított értéke:
Fh= fedezeti összeg / árbevétel
Fedezeti összeg számítása:
Árbevétel
- közvetlen költségek
fedezeti összeg
- fix költségek
eredmény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése