A következő mérlegképes csoport indul:

2013. március

Óraszám: 400 óra.


Telefon: 203-0304/1170 v. 1171

További részleteket: http://www.tanfolyam-kepzes.hu/merlegkepes-konyvelo-tanfolyam.html

Mérlegképes könyvelő tanfolyam


MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ TANFOLYAM

Vezető tanár: Havass Norbert (havassn@szamalk.hu, 30/547-9752)

A képzés OKJ azonosítója: 54 344 02 0000 00 00 - MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ

A mérlegképes könyvelő képzés célja:
Olyan szakemberek képzése, akik képesek ellátni a számviteli törvény 151. §-ának 1-2. bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatokat. Mérlegképes könyvelő végzettséggel kell rendelkeznie annak a személynek, aki a számviteli beszámoló (Mérleg, Eredménykimutatás és Kiegészítő Melléklet ) összeállítását vezeti, irányítja.

Mérlegképes könyvelő tanfolyam minőségi garanciával!
Ha a hallgatóink 30%-a elégedetlen a számvitel oktatással, és ezt a 20. tanóráig jelzik, visszafizetjük a számvitel órákra jutó tandíjat!

A mérlegképes könyvelő képzés tandíjai:

"A" változat: 149 000 Ft helyett: 119 000 Ft, egyben a szerződés aláírásakor

"B" változat: 169 000 Ft helyett: 139 000 Ft, 69 000 Ft a szerződés aláírásakor, majd 4 hónapon keresztül havi 17 500 Ft.

"C" változat: 178 800 Ft helyett: 159 000 Ft, 29 000 Ft a szerződés aláírásakor, majd8 hónapon keresztül havi 16 250 Ft

A részletekért kattintson ide: Számalk Szakképzési Központ,

vagy telefonáljon: 06-1-203-0304/1140, 1141, 1142,

vagy érdeklődjön emailben: tanfolyam@szamalk.hu,
vagy jelentkezzen ONLINE!

A mérlegképes könyvelő tanfolyam megkezdésének feltételei:
1) Szakirányú felsőfokú (közgazdász) végzettség
2) Középiskolai végzettség (érettségi) és a következő OKJ-s szakmai végzettségek valamelyike:
pénzügyi tanácsadó, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző
banki tanácsadó, biztosítási tanácsadó, okleveles pénzügyi revizor, pénzügyi és számviteli szakellenőr, vállalkozási ügyintéző, pénzügyi-számviteli ügyintéző, adótanácsadó, banki szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző, számviteli szakügyintéző, vállalkozási szakügyintéző, képesített könyvelő.

A mérlegképes tanfolyamon előfeltételeként előírt szakmai gyakorlat:
A jelentkezőnek nem kell rendelkeznie szakmai gyakorlattal

A mérlegképes könyvelő tanfolyam képzési ideje:

400 óra

A mérlegképes könyvelő képzés 7 modulja:
Gazdasági és vezetési ismeretek
Jog
Pénzügy
Adózás
Számviteli-elemzés
Számviteli szervezés
Ellenőrzés

A képzés vizsgarészei:
Képzés közbeni modulzáró (Gazdasági és vezetési ismeretek, Jog , Pénzügy, Számvitel-szervezés) és képzés utáni záróvizsga részekből áll ( Adózás, Számviteli-elemzés, Ellenőrzés)

A tanfolyam elvégzésével megszerezhető végzettség:
A képzés államilag elismert - 54 344 02 0000 00 00 MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ- emelt szintű szakmai képzettséget tanúsító bizonyítványt ad.

Mérlegképes könyvelő végzettséggel továbbtanulási lehetőségek:
Közép- vagy felsőfokú végzettséggel: államháztartási, pénzügyi szervezeti, egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő. Felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek : adótanácsadó; okleveles könyvvizsgáló.

A mérlegképes könyvelői végzettséggel betölthető munkakörök:
Számviteli ügyintéző
Számviteli és pénzügyi tevékenységet folytató részegység vezetője
Egyéb funkcionális tevékenységet folytató részegységek vezetői
Egyéb kisszervezetek vezetői (igazgató, elnök, ügyvezető igazgató, menedzser)
Revizor
Egyéb gazdasági foglalkozások
Egyéb magasan képzett ügyintézők
Egyéb gazdasági
ügyintézők

2010. február 26., péntek

Mérlegképes könyvelő tanfolyam számvitel szóbeli tételsor 10. tétel

Mérlegképes képzés kidolgozott szóbeli tételei-10.a


10/a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.

A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban

történik.

Eredménykimutatással való kapcsolat:

értékvesztés

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (87)

Értékvesztés adott kölcsönnél

Egyéb ráfordítás (86)

visszaírás

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel 86

Visszaírás adott kölcsönnél

Egyéb bevétel (96)

Osztalék, részesedés

Kapott (járó) osztalék

Részesedés értékesítés

Pénzügyi műveletek bevétele (97), ráfordítása (87)

Kamat

Pénzügyi műveletek bevétele (97)

Névérték és bekerülési érték különbözete

Pénzügyi műveletek egyéb bevétele, egyéb ráfordítása

Térítés nélküli átadás

Rendkívüli ráfordítás (88)

Követelés fejében átvétel

Rendkívüli bevétel (98)

Részesedés fejében átvétel

Rendkívüli bevétel (98)

Térítés nélküli átvétel

Rendkívüli bevétel (98)

Szt. előírásai alapján a kiegészítő mellékletben ki kell mutatni:

Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata, közös vállalata, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása,

továbbá minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, ahol a vállalkozó jelentős befolyással- többségi irányítást biztosító befolyással- közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét.

A befektetett pénzügyi eszközök értékelése során elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

A tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorból külön-külön mennyi az anya- illetve a leányvállalattal szembeni követelés.

A kötelező adatokon kívül célszerű olyan információkat is megadni, amelyek a vállalkozás befektetéseit hitelesen minősítik.


Mérlegképes képzés kidolgozott szóbeli tételei-10.b

10/b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata.

A készletek, mint erőforrás két irányban is befolyásolja a vállalkozás tevékenységét:

- a vásárolt készletek felhasználása, értékesítése

- a saját termelésű készletek előállítása, értékesítése

A vásárolt készletek a termelés zavartalan folytatását, a működést teszik lehetővé, annak nagysága és elérhető mennyisége közvetlenül befolyásolja a termelést. A saját termelésű készletek azzal befolyásolják a termelést, hogy a késedelmes realizálásuk a felesleges eszközlekötés mellett a vállalkozás pénzeszközeinek korlátozottságát is növeli, ezáltal az újratermelést is akadályozza.

A készletek elemzése

- abszolút eltérések alapján: amikor a készleteket és az állomány alakulására ható tényezőket összehasonlítva az abszolút értékbeni eltéréseket állapítjuk meg,

- relatív eltérések módszere: amikor az eltéréseket a jellemző mutatószámok segítségével értékeljük és mutatjuk be a változásokra ható tényezőket.

A relatív eltérések módszerénél a készletek változásának értékelésére alkalmas mutatószámok lehetnek:

A készletek forgási sebessége = értékesítés nettó árbevétele

készletek átlagos értéke

átlagos anyagtárolási idő = anyagok átlagos értéke

1 napi anyagköltség

az áruk átlagos tárolási ideje = áruk átlagos értéke

1 napra eső Elábé

befejezetlen termelés futamideje = befejezetlen termelés értéke

1 napi közvetlen termelési költség

félkész termékek átlagos tárolási ideje = félkész termékek átlagos készletértéke

1 napi félkész termék előállítási költsége

késztermékek átlagos tárolási ideje = késztermékek átlagos készletértéke

1 napi közvetlen termelési költség

A készletek fordulatszáma azt mutatja, hogy a záró, illetve az átlagos készlet hányszor térül meg az árbevételben.

A készletgazdálkodási tevékenység hiányosságaira figyelmeztető adatok:

- anyagok árkülönbözete alakulásának a tervezettől való jelentős eltérése

- leltárkülönbözetek alakulása

- elfekvő készletek állományának emelkedése

- selejtezéssel kapcsolatos veszteségek ugrásszerű növekedése

- fizetett bankkamatok, kötbérek, bírságok

A fenti jelenségek bármelyikének észlelése esetén feltétlenül mélyebb elemzés tárgyává kell tenni a készletgazdálkodást.

A készletek alakulásának elemzése, feladatai

Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest. A vállalkozási szintű készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata. A készletek időbeli alakulása, valamint a termelés és készletek kapcsolatának számszerűsítése. A készletgazdálkodás hiányosságaira figyelmeztető adatok vizsgálata

Anyagkészlet = átlagos anyatárolási idő x 1 napi anyagfelhasználás

Átlagos anyagtárolási idő (napokban)= Anyagkészlet

1 napi anyagköltség

Áruk átlagos tárolási ideje= Áruk

1 napi ELÁBÉ

Késztermékek átlagos tárolási ideje = Késztermékek

1 napi közvetlen termelési költség

Befejezetlen ,félkész termelés = Befejezetlen, félkész termelés

1 napi közvetlen termelési ktg.

A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a készletek hány napi értékesítési árbevételt kötnek le.

Átlagos készletérték x 365 x 100 = nap

Értékesítés nettó árbevétele

A mutató számítható még az árukészletre, a vevőállományra, illetve a szállítók állományára is.

A vevők átlagos átfutási ideje azt mutatja meg, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg.

Átlagos vevőállomány x 365 x 100 = nap

Értékesítés nettó árbevétele

A kereskedelmi áruforgalom elemzése

Az árufogalom nagyságát és változását befolyásoló tényezők: vásárlóerő, fogyasztási cikkek ára, árukészlet gazdálkodás.

Az elemzés feladata megállapítani, hogy az előzetesen felmért piaci igények alapján szükséges árumennyiség milyen mértékben biztosított a szállítási szerződésekkel. Ez a mutató a fedezettségi mutató:

Szerződéssel fedezett árukészlat x 100

Előirányzott, tervezett beszerzés

A mutatónál a 100-nál nagyobb szám csak akkor fogadható el, ha hiánycikkről van szó, ugyanis a terven felüli beszerzés is értékesíthető.

A fedezettségi mutató megállapításánál lényeges, hogy az a legfontosabb cikkek, cikkcsoportok fedezettségi mutatója is megállapításra kerüljön. Azaz, hogy hol kell még újabb beszerzési forrásokat felkutatni, vagy mely területeken várható készlet felhalmozódás.

A fedezettségi mutató mellett fontos az igények meghatározása és a beszerzés forrásainak értékelése az ellátás és a költségek alakulása szempontjából.

A kereskedelmi áruforgalom elemzése során több kérdésre keresünk választ: az értékesítési forgalom fejlődése, a kereskedelmi vállalkozás piaci pozíciójának alakulása, az árukínálat helyzete, a kereslet kielégítése, az áruforgalom összetételének változása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése