10/a. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események, azok hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben.
A befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása a kettős könyvvitelben az 1. számlaosztályban
történik.
Eredménykimutatással való kapcsolat:
| értékvesztés | Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása (87) |
| Értékvesztés adott kölcsönnél | Egyéb ráfordítás (86) |
| visszaírás | Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítását csökkentő tétel 86 |
| Visszaírás adott kölcsönnél | Egyéb bevétel (96) |
| Osztalék, részesedés | Kapott (járó) osztalék |
| Részesedés értékesítés | Pénzügyi műveletek bevétele (97), ráfordítása (87) |
| Kamat | Pénzügyi műveletek bevétele (97) |
| Névérték és bekerülési érték különbözete | Pénzügyi műveletek egyéb bevétele, egyéb ráfordítása |
| Térítés nélküli átadás | Rendkívüli ráfordítás (88) |
| Követelés fejében átvétel | Rendkívüli bevétel (98) |
| Részesedés fejében átvétel | Rendkívüli bevétel (98) |
| Térítés nélküli átvétel | Rendkívüli bevétel (98) |
Szt. előírásai alapján a kiegészítő mellékletben ki kell mutatni:
Minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozónak leányvállalata, közös vállalata, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása,
továbbá minden olyan gazdasági társaság nevét és székhelyét, ahol a vállalkozó jelentős befolyással- többségi irányítást biztosító befolyással- közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik külön-külön azok saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a birtokolt részesedés arányát, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét.
A befektetett pénzügyi eszközök értékelése során elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.
A tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorból külön-külön mennyi az anya- illetve a leányvállalattal szembeni követelés.
A kötelező adatokon kívül célszerű olyan információkat is megadni, amelyek a vállalkozás befektetéseit hitelesen minősítik.
10/b. A készletgazdálkodás elemzése. A készletek állományának vizsgálata. A készletállomány összetételének elemzése. A készletgazdálkodás összefüggése a termeléssel és az eredmény alakulásával. A készletgazdálkodási hiányosságokra figyelmeztető adatok vizsgálata.
A készletek, mint erőforrás két irányban is befolyásolja a vállalkozás tevékenységét:
- a vásárolt készletek felhasználása, értékesítése
- a saját termelésű készletek előállítása, értékesítése
A vásárolt készletek a termelés zavartalan folytatását, a működést teszik lehetővé, annak nagysága és elérhető mennyisége közvetlenül befolyásolja a termelést. A saját termelésű készletek azzal befolyásolják a termelést, hogy a késedelmes realizálásuk a felesleges eszközlekötés mellett a vállalkozás pénzeszközeinek korlátozottságát is növeli, ezáltal az újratermelést is akadályozza.
A készletek elemzése
- abszolút eltérések alapján: amikor a készleteket és az állomány alakulására ható tényezőket összehasonlítva az abszolút értékbeni eltéréseket állapítjuk meg,
- relatív eltérések módszere: amikor az eltéréseket a jellemző mutatószámok segítségével értékeljük és mutatjuk be a változásokra ható tényezőket.
A relatív eltérések módszerénél a készletek változásának értékelésére alkalmas mutatószámok lehetnek:
A készletek forgási sebessége = értékesítés nettó árbevétele
készletek átlagos értéke
átlagos anyagtárolási idő = anyagok átlagos értéke
1 napi anyagköltség
az áruk átlagos tárolási ideje = áruk átlagos értéke
1 napra eső Elábé
befejezetlen termelés futamideje = befejezetlen termelés értéke
1 napi közvetlen termelési költség
félkész termékek átlagos tárolási ideje = félkész termékek átlagos készletértéke
1 napi félkész termék előállítási költsége
késztermékek átlagos tárolási ideje = késztermékek átlagos készletértéke
1 napi közvetlen termelési költség
A készletek fordulatszáma azt mutatja, hogy a záró, illetve az átlagos készlet hányszor térül meg az árbevételben.
A készletgazdálkodási tevékenység hiányosságaira figyelmeztető adatok:
- anyagok árkülönbözete alakulásának a tervezettől való jelentős eltérése
- leltárkülönbözetek alakulása
- elfekvő készletek állományának emelkedése
- selejtezéssel kapcsolatos veszteségek ugrásszerű növekedése
- fizetett bankkamatok, kötbérek, bírságok
A fenti jelenségek bármelyikének észlelése esetén feltétlenül mélyebb elemzés tárgyává kell tenni a készletgazdálkodást.
A készletek alakulásának elemzése, feladatai
Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest. A vállalkozási szintű készlet összetételének, hatékonyságának vizsgálata. A készletek időbeli alakulása, valamint a termelés és készletek kapcsolatának számszerűsítése. A készletgazdálkodás hiányosságaira figyelmeztető adatok vizsgálata
Anyagkészlet = átlagos anyatárolási idő x 1 napi anyagfelhasználás
Átlagos anyagtárolási idő (napokban)= Anyagkészlet
1 napi anyagköltség
Áruk átlagos tárolási ideje= Áruk
1 napi ELÁBÉ
Késztermékek átlagos tárolási ideje = Késztermékek
1 napi közvetlen termelési költség
Befejezetlen ,félkész termelés = Befejezetlen, félkész termelés
1 napi közvetlen termelési ktg.
A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy a készletek hány napi értékesítési árbevételt kötnek le.
Átlagos készletérték x 365 x 100 = nap
Értékesítés nettó árbevétele
A mutató számítható még az árukészletre, a vevőállományra, illetve a szállítók állományára is.
A vevők átlagos átfutási ideje azt mutatja meg, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg.
Átlagos vevőállomány x 365 x 100 = nap
Értékesítés nettó árbevétele
A kereskedelmi áruforgalom elemzése
Az árufogalom nagyságát és változását befolyásoló tényezők: vásárlóerő, fogyasztási cikkek ára, árukészlet gazdálkodás.
Az elemzés feladata megállapítani, hogy az előzetesen felmért piaci igények alapján szükséges árumennyiség milyen mértékben biztosított a szállítási szerződésekkel. Ez a mutató a fedezettségi mutató:
Szerződéssel fedezett árukészlat x 100
Előirányzott, tervezett beszerzés
A mutatónál a 100-nál nagyobb szám csak akkor fogadható el, ha hiánycikkről van szó, ugyanis a terven felüli beszerzés is értékesíthető.
A fedezettségi mutató megállapításánál lényeges, hogy az a legfontosabb cikkek, cikkcsoportok fedezettségi mutatója is megállapításra kerüljön. Azaz, hogy hol kell még újabb beszerzési forrásokat felkutatni, vagy mely területeken várható készlet felhalmozódás.
A fedezettségi mutató mellett fontos az igények meghatározása és a beszerzés forrásainak értékelése az ellátás és a költségek alakulása szempontjából.
A kereskedelmi áruforgalom elemzése során több kérdésre keresünk választ: az értékesítési forgalom fejlődése, a kereskedelmi vállalkozás piaci pozíciójának alakulása, az árukínálat helyzete, a kereslet kielégítése, az áruforgalom összetételének változása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése